A digitalizáció több, mint üzleti lehetőség

Az időhiányt, az adminisztrációt, a megfelelő munkaerő rendelkezésre állását, illetve az ügyfelek megszerzését és a velük való kapcsolattartást jelölik meg a leggyakrabban a kis- és középvállalatok tevékenységük azon sarkalatos pontjaiként, amelyeknél a legtöbb akadállyal szembesülnek – ez derült ki a Miskolcon, Kecskeméten és Pécsett tartott vállalkozói mini workshopokon, amelyeken vidéki cégvezetők osztották meg egymással azt, milyen nehézséggel küzdenek az üzleti életben.

A T-Systems találkozóin az is előkerült, milyen kihívásokat tartogat a digitalizáció. Itt a gyorsan változó eszközök, a digitális szakemberhiány, az átalakulás robbanékonyságával járó technikai kihívások bizonyultak a leginkább fájó pontoknak, de a résztvevők által kitöltött kérdőívek más tanulságokkal is szolgáltak.

Kiderült belőlük például az, hogy a válaszadók 35%-ának nincs terve rá, hogyan fejlessze üzleti tevékenységét digitális szolgáltatásokkal, 40%-uk pedig még azt sem mérte fel, ki és milyen papíralapú tevékenységet végez a cégen belül. A megkérdezettek fele nem használ single sign-on megoldásokat, amelyek segítségével elég egyszer azonosítani magunkat egyetlen felhasználónévvel és jelszóval, hogy több rendszerhez is hozzáférhessünk, ötödüknek pedig arra sincs megoldása, hogyan osszon meg fájlokat és mappákat közös munkához külső partnerekkel.

„Miközben a kkv-k több mint kétharmada használ saját bevallása szerint

Nem bízik a digitalizációban a magyar Y és Z generáció

A Magyarországon élő Y és Z generáció biztos benne, hogy a jövőben mindent áthat majd a digitalizáció és az online tér, viszont nem látják úgy, hogy ez egyértelműen jó lesz nekik – derül ki egy friss hazai kutatásból. A válaszadók többsége szívesen veszi az okos eszközök és az okoskörnyezet kényelmét, de pesszimista a személyes adatok védelmével, valamint a személyes szabadsággal és biztonsággal kapcsolatban.

felhőszolgáltatásokat és mobilalkalmazásokat, a beszélgetéseken résztvevő vállalkozók által felvetett problémákból kiderült, hogy nem mindig látják meg a digitális fejlesztésekben a közvetlen üzleti segítséget” – vélekedett Fejes Zoltán, a T-Systems vezérigazgató-helyettese. Hozzátette: ma már a kkv-k is könnyen és költséghatékonyan férhetnek hozzá azokhoz a megoldásokhoz, amelyek segítséget nyújtanak az üzletszerzéshez vagy az automatizáláshoz, a mindennapi háttérmunka csökkentéséhez, összességében tehát egyszerűbbé teszik a vállalkozások mindennapjait. Ráadásul már egyetlen apró innovatív lépés is érzékelhető eredményt hozhat, ha azt a jó irányba és a megfelelő időzítéssel teszik meg.

„A digitális felkészítéshez elengedhetetlen az a fajta szemléletformálás, amelyből a 2015-ben indult Modern Vállalkozások Program is jelentősen kivette a részét” – fogalmazott Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium infokommunikációért felelős helyettes államtitkára. A helyettes államtitkár az INPUT programot is pozitív példaként emeli ki, hiszen országos aktivitásának köszönhetően az IKT startupok nemzetközi piacra lépését elősegítő kezdeményezés nagy szerepet vállal a vállalkozói szemlélet megismertetésében és elfogadtatásában. A helyettes államtitkár leszögezte: „a digitalizáció ma már nem pusztán versenyelőny: nélküle egyre nehezebb érvényesülni egy olyan világban, amelyben az üzleti változásokra gyorsan és hatékonyan kell reagálni a talpon maradáshoz.”