A magyarok digitalizációhoz és online térhez való hozzáállását vizsgáló kutatás a Pulzus kutatási applikáció és a Senso Media magyar alapítású technológiai vállalat (akiknek okos információs tornyai minden nagyobb bevásárlóközpontban megtalálhatók) együttműködésében zajlott 2019. április 19–22. között. Célcsoportja a hazai Y (az 1980 és 1994 között születettek) és Z generáció (1995 és 2010 között születettek) volt, köztük is a városok, nagyvárosok lakói. Az adatelemzés a célcsoportjára nézve reprezentatív eredményeket adott.
Kényelem vs. biztonság?
Az itthon példa nélkül álló kutatás első szakasza magára az online tér fogalmára kérdezett rá, hogy mit is jelent az a válaszadók számára. Kiderült, hogy 55 százalékuk már most úgy gondolja, hogy az egész életét áthatja az online tér, amely nem csak a személyes digitális eszközeiben, de minden internetalapú szolgáltatásban és internetképes képernyőn keresztül ott van, beleértve az utcai berendezéseket is. 63 százalékuk pedig abban is biztos, hogy a jövőben a városok „tovább fognak okosodni”, vagyis szinte minden eszközre kiterjed majd a digitalizáció.
A többség szerint ez azért pozitív, mert a környezetükben fellelhető tárgyakról gyorsan elérhetők lesznek majd az információk, így az ügyintézés leegyszerűsödik, kényelmesebbé válik. A válaszadók leginkább a mindennapjaikhoz tartozó funkciókat várnák el a jövő okos városi eszközeitől: jegyvásárlás, közlekedési, valamint a környékbeli szolgáltatásokkal kapcsolatos információk, mobilfeltöltés, alapvető italok vásárlása, segélyhívás indítása és elsősegély eszközökhöz való hozzáférés. Az általános online vásárlás lehetőségét különösen a férfiak díjaznák egy kültéri berendezés esetében. (Ez a multifunkcionalitás egyébként már megvalósult Magyarországon is a Senso Media töltőállomásokra telepített Allpay rendszerei által.)
Ugyanakkor a kutatásban részt vevők 45 százaléka valószínűsíti és negatívumként emelte ki, hogy a gépek kontroll nélkül mindent tudni fognak arról, hogy az emberek mikor, hol és mit csinálnak. Ennél is borúlátóbb eredmény, hogy csak a válaszadók 18 százaléka gondolta úgy, hogy a jövő okosvárosaiban biztonságosabb, élhetőbb lesz a környezet, és csak 6 százalék véleménye szerint nő majd a személyes szabadság.
A személyes ajánlás még mindig verhetetlen
„A kutatásból egyértelműen kiderült, hogy a magyar városi fiatalok nem igazán bíznak a világszerte zajló smart city fejlesztésekben, legalábbis abban, hogy mindez a javukat fogja szolgálni – pedig az ilyen projektek közül nem egy célozza a munkaerőhiány enyhítését, a fenntarthatóság elősegítését, az energiahatékonyság növelését, az emberi élet védelmét, vagy éppen a közösségi terek hatékony kialakítását” – mutatott rá Major Attila Gábor, a Senso Media alapító-vezérigazgatója.
A kutatás arra is kereste a válaszokat, hogy hol van az a pont, amikor a reklámok hasznos információvá válnak az emberek számára. Az derült ki, hogy a válaszadók 84 százalékának egyértelműen fontos, hogy szabályozni tudja a saját online terében megjelenő információk áramlását – mindkét irányba. A válaszadók 73 százalékát zavarják az online reklámok, amit egyértelműen a kontrollálhatatlansággal hoztak összefüggésbe, bár az Y generáció kicsit kevésbé mutatkozott érzékenynek rájuk.
Szignifikánsan jobban elfogadják a személyre szabott online ajánlatokat, melyek korábbi kereséseik vagy érdeklődési körük alapján találják meg őket: ezeket „csak” a válaszadók 50 százaléka kifogásolta, és itt a Z generáció bizonyult nyitottabbnak. Tehát a válaszadók fele nem bánja, ha annak érdekében gyűjtenek adatot róla, hogy a hirdető az érdeklődési körébe vágó vagy valamely konkrét szükségletére választ adó ajánlattal keresse meg őt, mert így a keresésre fordított időt és energiát meg tudja spórolni.
Viszont mindkét korcsoport vásárlási döntéseiben nagy szerepet játszik a személyes ajánlás, ami talán kompenzáció az egyre nagyobb online információdömping ellen: 69 százalék szívesebben megvesz vagy kipróbál egy terméket, ha barátja, ismerőse ajánlotta azt.
