A családi napközi segíthet a munka-magánélet egyensúly megteremtésében

Kevés dologban van egyetértés, de abban igen, hogy meg kell teremteni a feltételeit annak, hogy a szülőképes korú nők vállalkozzanak is gyerekvállalásra. Számos akadályt kell leküzdeni ahhoz, hogy a magánélet, a gyermekvállalás mellett vissza tudjanak térni a munka világába. Ehhez egy nemzetközi szinten bevált segítő módszer a céges családi napközi.

2013. február 28.

Piac&Profit

A munkáltató érdeke, hogy a munkavállalója minél hamarabb visszatérjen gyermekvállalás után dolgozni. A munkavállaló szülő viszont, érthetően, megfelelő színvonalú nappali ellátást szeretne a gyermekének. A két érdek közelítéséhez lehet megoldás a céges családi napközi. A Céges Családi Napközi Kft. (Céges Csana) több éves erőfeszítést követően 2013 február 25.-én összehívott egy műhelybeszélgetést, melyen huszonöt, a női foglalkoztatásért felelős miniszteri biztos, Szalai Piroska, nagyvállalatok, már működő családi napközik, a gyermekekkel és szülőkkel foglalkozó egyesületek képviselői közösen keresték a megoldást arra, hogyan lehetne a nemzetközileg már meghonosodott céges családi napköziket megvalósítani.

Tények a magyarországi kisgyermekes szülőkről:

Európában a legtovább - átlag 4,7 évig - maradnak otthon gyermekvállalás után: (KSH)
a nemzetközi összehasonlításokhoz képest egy kutatás eredményei szerint eléggé általános az a gondolkodás, hogy legalább 3 év kell a gyereknek az anyával a kiegyensúlyozott fejlődéshez. Kérdés, hogy a kialakult gyakorlat, a Gyes/gyed különböző változatai által sugallt ideális család modell miatt alakult-e ki ez a vélekedés? Vannak országok, ahol egyáltalán nem evidencia a 3 éves gyermekgondozási „szabadság”
A háztartások technológiailag nem felkészültek arra, hogy a konzervatív magyar családmodellben (dolgozzon, lássa el a gyereket és a háztartást) az anya minden szerepének egyforma hatékonysággal (és motivációval) tudjon eleget tenni.
A gyermekek elhelyezése többszörös feszültséget jelent, mind a munkavállalónak, mind a munkaadónak, sőt bizonyos értelemben az állami gyermekellátó intézményeknek is. A kisgyermekes anyának nem nagyon van választási lehetősége, hogy jó döntést hozzon, amit alátámasztanak az alábbi tények.

Van egy rendszer, ami a világon a legdrágább (GDP arányosan Magyarország költ legtöbbet családtámogatásra), és nem jó senkinek. A benne dolgozó nem tud elfogadható szakmai teljesítményt nyújtani, az ellátott gyerekeknek sem fizikailag, sem lelkileg nem tűrhető a tömeg, a szülők nem tudnak dolgozni, mert az intézmények nem alkalmazkodnak a családok és a munkáltatók igényeihez. Tehát a rendszert éppen azok nem tudják igénybe venni, akik adójukkal megtermelnék a fedezetét, mert az intézményi rendszer sem mennyiségében, sem működési módjában nem alkalmazkodik a munkavállaló anyák időrendjéhez/igényeihez.

Itt a lista a családbarát munkahelyekről!

Ennek egyenes következménye, hogy a munkáltató nem akar kisgyermekes szülőt foglalkoztatni, mert otthon marad annyi ideig, amennyit nem lehet helyettesítéssel áthidalni, azaz föl kell venni helyette valakit, akit be kell tanítani, be kell “szoktatni”. Akit el kell bocsájtani,, miután a munkavállaló valamikor mégis visszatér - a megkopott tudásával, az állandóan beteg gyerekével, a “hamarabb el kell mennem, mert kirakják a gyereket a folyosóra az oviban” panasszal, az “én nem tudok dolgozni - ügyelni - beugrani húsvétkor - karácsonykor – május elsején – augusztus huszadikán - szilveszterkor - újévkor -nyáron - télen - tavasszal - ősszel, mert szünet van / beteg a gyerek / oktatás-nevelés nélküli nap van”.

Vannak jó megoldások, melyek nem honosodtak meg hazánkban. Ilyen a távmunka, az osztott munkakör, a részmunkaidő, melyek szintén nem oldhatók meg anélkül, hogy segítség kapjanak a gyermek felügyeletében.

Tények a hazai kisgyermekellátásról:

A magyar bölcsőde rendszer sok szakmai eredményt fel tud mutatni - de negatív hungarikum a korosztályhoz mért, már-már embertelen zsúfoltság (12-14 vagy még több 1-3 éves gyermek jut 2 váltott műszakú gondozóra). Ekkora gyermekek max. 5-6 másikat viselnek el maguk körül.
sehol a világon nincsenek ilyen túlzsúfolt óvodai csoportok, mint Magyarországon: Ma már ritka az egyébként szintén túlzsúfoltnak mondható 25 fős csoport, egyre gyakoribb a 30 fölötti csoportlétszám, szintén 2 váltott műszakú óvónővel. Egy “normális” óvodai csoport létszáma nem haladhatná meg a 15 főt.
Az iskolai napközi sem biztosít megfelelő körülményeket ahhoz, hogy valóban támogassa a gyereket a tanulásban és a szülőket a zavartalan munkavégzésben: vagy készen van a lecke, vagy nincs (jobbára nincs), fél 4-ig vigye haza a szülő a gyereket, ill. ennél később már csak ügyelet van, ahol egy teremben van az egész iskola maradéka).
Ekkora tömegben a gyerekek sokat betegek, amit mára már mindenki elfogad normális állapotként („a gyereknek át kell esnie a gyerekbetegségeken”) ... Pedig az állandó betegség egyáltalán nem elfogadható. Ha normális körülmények lennének, töredéke lenne a felső légúti megbetegedések száma, nem beszélve a szövődményekről: asztma, allergia, stb.
Az átlag 55-60 napos zárva tartás, szünet további – évente rendszeresen visszatérő – gondot okoz a szülőnek.

És vannak olyan esetek, amikor ezek a megoldások sem jók, mert távmunkában nem lehet hajat vágni, részmunkaidős állásban nem lehet teljes fizetést megkeresni. Ilyen esetben meg különösen fontos a segítség.

A céges családi napközi a szülők és a munkaadók igényeihez egyaránt alkalmazkodó, rugalmas intézmény a cégek telephelyén vagy annak közelében, amelynek finanszírozásába a munkáltatókat is bevonják. A workshopon részt vevő szakértők szerint azonban ezek elterjedéséhez állami segítségre szükség van, mely valamilyen módon csökkenti a szülők illetve a cégek ezzel kapcsolatos terheit – azaz hozzájárul a működéshez, ahogy ezt megteszi az állami és önkormányzati intézmények esetében. A keretrendszer lehet egységes, melynek elég rugalmasnak kell lennie ahhoz, hogy kövesse a nagyon különböző szervezetekben megjelenő, nagyon különböző igényeket. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy a családi napközikben dolgozók foglalkoztatásával egy olyan réteg foglalkoztatása válik lehetővé, akik ma nem dolgoznak, állami támogatásból élnek.

A workshop megmutatta, hogy minden érdekelt számára fontos, hogy megoldás szülessen, ami nagy támogatás a Céges CSANA számára ahhoz az erőfeszítéshez, hogy ez a modell a mindennapi gyakorlat része legyen.

Véleményvezér