Az Arval flottakezelő 2017-es összegzése szerint a lakossági és a céges személygépjármű-szegmensben az autók több mint fele dízelmotorral közlekedik Nyugat-Európa útjain. Amennyiben ugyanezt a teljes flottaszegmensre vonatkozóan nézzük, akkor pedig a gépjárművek mintegy kétharmada gázolajos. A továbbra is jelentős dízel meghajtású autó szám elsősorban az elmúlt évek üzemanyagár-ingadozásának köszönhető, annak ellenére is, hogy az utóbbi két évtizedben számtalan kritika érte ezeket a motorokat. Széndioxid és nitrogén-oxid emissziójuk ugyanis magasabb a benzinüzemű autókénál, ráadásul a 2015-ös botrány is jelentősen megtépázta a dízelek hírnevét.

Miután akkor nagy nyilvánosságot kapott, hogy laboratóriumi körülmények között a dízelmotorok jobb környezeti és fogyasztási eredményeket produkálnak, mint a valóságban, számos ország kormánya emelte fel a szavát a népszerű motortípus ellen. Emellett Európa több nagyvárosában úgynevezett alacsony emissziójú zónák bevezetését tervezik. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a dízelektől végképp elbúcsúznak, de tény, hogy a zónák korlátozzák a régebbi, nagyobb környezeti terhelésű konstrukciók használatát. Emellett tavaly kötelezővé tették az új autók WLTP (Worldwide Harmonized Light Vehicle Test Procedures) sztenderd szerinti vizsgálatát a forgalmazás megkezdése előtt, amely pontosabb adatokkal szolgál többek között az üzemanyag-fogyasztásról és az emissziós értékekről.

Kép: SXC

Nem mindig jobb az elektromos

A 2017-es tapasztalatok alapján az Arval szerint folyamatosan csökken Nyugat-Európában az új dízelüzemű gépjárművek forgalomba helyezése, de ebben jelentős a szerepe az egyre kedvezőbb fogyasztású benzines motorok népszerűségének, illetve az egyre nagyobb hatótávú elektromos, valamint a hibrid hajtási láncok iránti érdeklődésnek. Kühn Patrik, az Arval Magyarország Kft. operaciós igazgatója azonban óvatosságra inti azokat, akik mindössze a kedvező fenntartási költségek miatt döntenének egy tisztán elektromos hajtású autó mellett: „Belvárosi vagy jellemzően rövidebb távon használt autók esetében ugyan megérheti az elektromos gépjármű, de figyelembe kell venni a töltőhelyek jelenlegi korlátozott elérhetőségét, illetve az egyelőre viszonylag rövid hatótávot.”

A szakember szerint ugyanis még továbbra is vannak olyan területek, ahol a dízelmotor gazdaságos választás. Elsősorban a futásteljesítménytől függ, hogy megéri-e beruházni dízelbe, hiszen kisebb távolságokra, a belvárosi dugóban jobb választás lehet egy benzines, hibrid vagy akár elektromos motorral szerelt autó. „Ennek megállapítása azonban összetett folyamat, hiszen egy flotta esetében meg kell állapítanunk a gépjármű tényleges költségét a tulajdonlás teljes időtartamára vonatkozóan, amely mindenképpen szakember bevonását igényli” –  vélekedett Kühn Patrik.

Lényeges továbbá, hogy a legújabb Euro 6-os dízelmotorral szerelt gépjárművek emissziója jóval kedvezőbb, mint a korábbi konstrukcióké, és az újonnan forgalomba helyezett gépjárművekbe már e normának megfeleltetett motor kerül, persze a szigorú WLTP-tesztek után. Önmagában a motorizáltság azonban nem elég ahhoz, hogy valóban környezettudatos módon üzemeltesse autóit egy cég. „Az emissziót és a fogyasztást alapvetően befolyásolja a sofőri attitűd, a vezetési stílus, ezért az ezekkel kapcsolatos elvárásoknak éppúgy a cégautó-szabályzat részét kell képezniük, mint a meghajtási láncokra vonatkozó előírásoknak” – hívja fel a figyelmet Kühn Patrik.