A céges belső lopások árulkodó jelei – a 7 leggyakoribb, leleplező viselkedési forma (II. rész)

A cég vagyonát dézsmáló dolgozó az esetek legnagyobb részében olyan viselkedési jegyeket mutat, amelyek általában könnyen észrevehetők. Egy több mint 2500 belső visszaélést feldolgozó nemzetközi kutatás arra az eredményre jutott, hogy a kétrészes cikksorozatunkban felsorolt hét leggyakoribb árulkodó jel közül legalább egy tetten érhető volt az esetek legnagyobb részében.

Tudjon meg mindent az EU vadonatúj Omnibus-csomagjáról, a szabályozás aktualitásairól, az MNB elvárásairól!
Hallgasson meg tapasztalt cégvezetőket az ESG-kihívások leküzdéséről!
Inspirálódjon, networkingeljen és szerezzen versenyelőnyt a fenntarthatóság terén!

Klasszis Talks & Wine Fenntarthatóság2025. február 26. Budapest

Részletek és jelentkezés >>

(Fotó:Pixabay)

Korábbi cikkünkben ezek közül hármat mutattunk be: a látványosan költekező életmód, a pénzügyi nehézségek és az üzleti partnerrel ápolt indokolatlanul szoros üzleti kapcsolat mind egy-egy olyan körülmény, amely súlyos belső lopásokra, visszaélésekre utalhat.

Bár ezeket a jeleket érdemes komolyan venni, fontos tisztában lenni azzal is, hogy a logika visszafelé nem működik automatikusan: egy magának való munkatárs, egy emberileg „nehéz eset” kolléga, vagy egy családi problémákkal küzdő dolgozó nem fogja automatikusan meglopni a céget. De a napvilágra került esetek azt bizonyítják, hogy érdemes erre is nyitott szemmel tekinteni a cégen belül.

Feladatmegosztás és kontroll elutasítása (15%)

Eszter, egy nemzetközi multi közel 15 milliárdos árbevételű hazai leányvállalatának főkönyvelője, nagyon fontos figura volt. Sok vezetői feladatot vállalt magára. Főnöke, a vezérigazgató nagyon elégedett volt vele, mert sok terhet vett le a válláról, nem is kellett törődnie ezzel a területtel, mert Eszter mindig biztosította róla, hogy minden rendben, ő mindent kézben tart.

Egy tavaszi hétfő reggelen azonban Eszter nem ment be dolgozni, Helyette férje telefonált be a cégbe, hogy Esztert éjjel mentő vitte kórházba, vakbélgyulladása van, perceken belül tolják be a műtőbe. Mivel a beszámoló készítés kellős közepén voltak éppen, ez a váratlan betegség a lehető legrosszabbkor jött.

Másnap délutánra kiderült, hogy Eszter hiányában megállt az élet a könyvelésen: közvetlen munkatársai a legalapvetőbb információknak sem voltak birtokában, mindenben Eszter közvetlen, napi irányítására voltak utalva. A válságstáb összeült és az a döntés született, hogy attól a nagynevű tanácsadó cégtől kérnek segítséget, amelyik annak idején a számviteli és kontrolling rendszer kialakításban részt vett. Nekik talán lehet esélyük Eszter hiányában is levezényelni a beszámoló készítés folyamatát és időben leadni mindent.

A tanácsadók két nappal később láttak munkához és ha rohammunkában is, de reálisnak látszott, hogy határidőre elkészül a beszámoló. Amikor mindenki kicsit megnyugodott, akkor robbant a bomba. A tanácsadó cég egyik junior munkatársa talált valamit. Kicsit félve mutatta meg saját főnökének, aki aztán néhány további dokumentum átnézése után azonnal hívta a vezérigazgatót.

Kiderült, hogy Eszter több mint tíz éve egy saját érdekeltségébe tartozó cégnek utalt át havi egy millió forintot. A könyvvizsgálóknak soha nem szúrt szemet az alig tíz milliós beszállító, egyéb kontroll pedig nem volt. Eszter szorgalmával, sokat vállalásával olyan státuszt hozott létre maga körül, hogy a vezérigazgató leszokott nem csak a munkájának ellenőrzéséről, de már bele sem látott abban, hogy mi történik a könyvelésen. Többek között az történt, hogy Eszter úgy igazolt le fiktív teljesítéseket, hogy azok mögött sem szerződés, sem tényleges szolgáltatás nem volt. A számlákat befogadta, a könyvelésbe beállította és a cég ezeket a számlákat is – a többi szállítói számla között – átutalta.

A hír futótűzként terjedt a cégben, a megdöbbenés általános volt. Főleg a vezérigazgató jegyezte meg egy életre, hogy a sokat vállaló, a feladatmegosztást és az ellenőrzést elutasító munkatárs hosszú távon sokkal nagyobb problémát okozhat, mint amennyire kényelmes rövidtávon.

Ingerlékeny, gyanakvó-védekező attitűd (13%)

- Főnök, újabban nem bízol bennem?

Az előbbi példához hasonló helyzetek is viszonylag gyakoriak, azzal a különbséggel, hogy a vezető indokalatlan, ingerült elutasítással kerül szembe, amikor minden hátsó szándék nélkül rákérdez egy-egy aktuális ügyre, annak hátterére.

Miért ezt a szolgáltatót vesszük igénybe? Miért került annyiba az adott szolgáltatás? Ki ez az új szállító? Mi okozhatja a leltár eltérést? Sokszor elhangzó kérdések, amire egy cégvezető általában megkapja a választ. Előfordul azonban, hogy egy alkalmazott a természetes és semleges tónusú kérdésre ingerültem, gyanakvóan visszakérdez.

Eszterrel ellentétben ez az attitűd negatív kicsengésű. A háttérben elkövetett visszaélést nem a szorgalommal és buzgósággal, hanem egyfajta érzelmi zsaroláson keresztül kísérli meg leplezni.

Ügyeskedő, „megoldjuk okosba” hozzáállás (13%)

Ugyancsak gyakori intő jel és belső csalások, visszaélések velejárója a „megoldjuk okosba” viselkedés.

- Tudok erre egy jó embert, ráadásul számla nélkül a cégnek is jobban megéri! Bízd csak rám, főnök, nem fogsz csalódni!

Rendszeresen hétvégén vagy túlórában megoldott problémák, céges jolly jokerek, mindenesek, akik leveszik a főnököt a lábáról, csak ne akarja tudni a részleteket. A probléma megoldáshoz pedig sokszor kontroll nélküli hozzáférések, például kulcs a raktárhoz, folyamatos és korlátozás nélküli bejutás a telephelyre és annak bármely részére.

A már hivatkozott nemzetközi felmérés szerint minden nyolcadik céges visszaélés időben felismerhető lett volna erről a jellegzetességről.

Válás vagy egyéb családi problémák (12%)

Egy elmérgesedő válás, vagy egyéb hasonló családi probléma is sokszor megjelenik a céges belső visszaélések hátterében. Jelen esetben nem az előző cikkben már tárgyalt esetleges anyagi gondok jelentik a problémát. Egy komoly családi probléma megboríthatja az addig – legalábbis látszólag – kiegyensúlyozott munkatársakat is. Ennek következtében rájuk korábban nem jellemző, megmagyarázhatatlan szokásokat vesznek fel, irracionális viselkedésbe kezdenek.

Néhány éve a médiát is bejárta a sztori: egy pénzszállító cég alkalmazottja meglépett több tízmillió forinttal. A huszonéves fiatalember előzőleg összebalhézott a szüleivel. Néhány napig fortyogott magában, majd egy hirtelen ötlettől vezérelve fogta a pénzeszsákot és nekiindult a városnak. Vett egy játékkonzolt, aztán beült egy moziba. Többre nem volt ideje, mert a rendőrség elkapta.

De a többség ennyire azért nem irracionális. Bár a lebukás esélye önmagában nem riasztja el őket egy ilyen helyzetben, mire kiderül, hogy mit művelnek, sokszor már visszafordíthatatlan a folyamat, és tetemes veszteséget szenved el a cég.

Érdemes tehát minden cégvezetőnek nyitott szemmel járnia a cégében és észre venni ezeket az árulkodó jeleket, amelyek a legtöbb belső csalás, céges lopás velejárói.

A belső visszaélések megelőzéséről további hasznos információkat itt talál.

Róth Dénes

A cikksorozat első két része:

 

Véleményvezér

Rendszeres bevásárló buszjárat indul Romániába

Rendszeres bevásárló buszjárat indul Romániába 

Bevásárlóturizmusra spekulál egy román vállalkozó.
Újabb uniós pénzből épült fideszes luxusvillára lelt Hadházy Ákos, fedőneve borászat

Újabb uniós pénzből épült fideszes luxusvillára lelt Hadházy Ákos, fedőneve borászat 

Nincs következménye az uniós pénzek széthordásának.
Bealudt a nemzeti egészségbiztosító, 2017-es díjakkal próbálnak orvost találni

Bealudt a nemzeti egészségbiztosító, 2017-es díjakkal próbálnak orvost találni 

Nyolc éve nem veszik észre az egészségbiztosítónál az inflációt.
Bayer Zsolt is kapott a guruló dollárokból

Bayer Zsolt is kapott a guruló dollárokból 

Becsapott a villám a Fideszbe.
A lengyelek féláron mobilozhatnak hozzánk képest

A lengyelek féláron mobilozhatnak hozzánk képest 

Szomorú statisztika a mobilpiacon.
Egy fideszes polgármester bepöccent a kormányra

Egy fideszes polgármester bepöccent a kormányra 

Meglepetésre ébredt egyik reggel a polgármester.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo