Vannak olyan projektek, amelyek mintha örökké tartanának. Amiken hiába dolgozunk már időtlen idők óta, még mindig nincs kézzelfogható eredményük. Néha olyan, mintha teljesen leálltak volna. Nap nap után nem változik semmi, és elkezdünk azon gondolkodni, mikor adjuk fel. Ezek a negatív érzések pedig megölik a motivációt és a kreativitást. Az ilyen projektek nem könnyűen, de nem kell feladnunk azokat! Adunk néhány tippet, ami segíti a koncentrációt és azt, hogy ne térjünk le az útról.
Adjuk meg a lelkünknek, ami jár
Sok mód van a lélek táplálására. Szakmailag a legjobb, ha pozitív emberekkel vesszük körül magunkat, akik a szívükön viselik az adott projekt sorsát, akik támogatóak és felemelnek. Ha csapatban dolgozunk, tudjuk, hogy mennyire előnyös, ha a lelkes kollégákra támaszkodva haladhatunk. Jól és sokat kommunikálnak, bármikor kaphatóak egy ötletelésre, kikérhetjük a véleményüket. Sokszor előfordulhat, hogy egy nekünk már kilátástalannak tűnő problémára csípőből vágják a jó megoldást. Így könnyebb csinálni!
Ne felejtsük a nagy képet
Mi ez az egész egyáltalán? A napi feladatokra összpontosítva a legtöbben elveszítjük a fókuszt, hogy mi is a valódi, végső cél. Pedig ez segítené az összpontosítást. Apró, de motiváló trükk: írjuk fel egy papírra és ragasszuk a monitorunk mellé, vagy keressünk egy képet, ami kifejezi a célt és tegyük ki a falra, ahol mindig szem előtt van. Így nem telik el nap, hogy ne gondolnánk végig, miért dolgozunk olyan keményen, percről percre. Mindig van, ami újabb lendületet ad.
Ha valami nem működik, álljunk le, és kérjük a főnökünk, a vezető vagy egy mentort tanácsát. Ne várjunk túl sokáig ezzel! Ha szemben találjuk magunkat azzal az érzéssel, hogy valamiben megragadtunk, egy több tapasztalattal rendelkező, új vetületet mutathat a problémára. Egy mentor a teljes egészen tarthatja a szemét, míg mi a napi problémában ragadunk.
Merítsünk ihletet
Mikor kell egy kis „szíverősítő”, vegyük elő a jolly joker önbizalom erősítő könyvünket. Például nálam most Brendon Burchard Töltődj fel című könyve van a polcon, de mindenkinek más és más segít lendületet venni. A lényeg, hogy soha ne feledjük, hogy mire vagyunk képesek és ezt hogyan tudjuk elérni. Milyen könyvek vagy blogok inspirálnak? Tartsuk észben.
Kell egy hobbi
Mit ad örömet a munkán kívül? Ha problémát okoz e kérdés megválaszolása, akkor lehet, hogy itt a probléma. Nem kell sok hobbi, de kell egy: én például szeretek kertészkedni. A saját udvar az én birodalmam. Amikor úgy érzem, fásult vagy túlterhelt vagyok, dolgozom kicsit kinn. Számomra ez nagyon pihentető. Aztán visszatérek az asztalomhoz egy kicsit könnyedebben.
Adjunk!
A motiváció megújításában az is segít, ha egy kicsit nem magunkkal, a saját projektünkkel foglalkozunk. Nem bírjuk tovább vonszolni magunkat a projekt hátralévő részén, mert a feladataink félelmetesen magas, megugorhatatlan hegyként magasodnak felettünk? Hagyjunk ott csapot-papot és segítsünk valaki másnak! Lépjünk el a saját problémánktól egy kis időre.
Folyamatosan motiváltnak maradni nem könnyű, különösen akkor, ha a cél éppen nagyon távolinak tűnik. A siker viszont általában nem jön azonnal, ki kell tartanunk. Közhely, de igaz: jobb, ha megpróbáljuk élvezni az utazást, mert a tapasztaltak azt mondják, hogy ha elérjük a hegy tetejét nem biztos, hogy akkorának fogjuk érezni, mint amekkorának képzeltük az induláskor.