6 óra munka, 8 óra pihenés, 10 óra szórakozás

Állandó háromnapos hétvégék? Vagy hat óra munka, nyolc óra pihenés, tíz óra szórakozás? Ki ne akarná? Azt gondolnánk, hogy a munkaadók. De nem így van. Sok cég számára megérné a négynapos, sőt, merész elképzelések szerint még az annál is rövidebb – munkahét.

Megroggyanhat a Fidesz a Novák-botránytól? Kitört a belharc a pártban?
Mi lesz az uniós pénzekkel és a magyar gazdasággal?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Lengyel Lászlóval -
vegyen részt és kérdezzen Ön is a Pénzügykutató Zrt. vezetőjétől!

2024. február 28. 15:30

A részvétel ingyenes,
regisztráljon itt!

John Maynard Keynes angol közgazdász 1930-ban azt jósolta, hogy az unokái korára – vagyis nagyjából mostanra – beköszönt a „szabadidőkorszak”, amikor az emberek tizenöt órát dolgoznak hetente, és legalább négyszer, de akár nyolcszor annyit keresnek vele, mint Keynes korában. Nos, ennek még a közelében sem vagyunk, de egyre inkább úgy tűnik, az ötnapos, nyolcórás munkahét kora a vége felé közeledik. Persze ez még nem jelenti azt, hogy máris itt van ez a várva várt időszak: többség még mindig bizony ingyér’ és bérmentve túlórázik.

Jussunk ötről a négyre

A négy nap munka, három nap pihenés egyszerű munkaszervezési kérdésként is kezelhető. A dolgozók egy órával korábban kezdenek, és egy órával tovább maradnak, így négy nap alatt „letudják” a 40 órás kötelezettségüket. A viszonylag egyszerű döntésnek számos előnye lehet a cégek szempontjából. Az első és legfontosabb, hogy bár a kollégák épp annyit dolgoznak, mint nyolcórás beosztással, mégis elégedettebbek az átlagnál, így lojálisabbak és kiegyensúlyozottabbak. A felszabaduló hétköznapon elintézhetik a hivatalos ügyeiket – így azok miatt nem kell szabadságot kivenni –, több minőségi időt tölthetnek a családjukkal, nagyságrendekkel javul a munka és magánélet egyensúlya, ráadásul – mivel egy órával előbb jönnek és később mennek, mint a többség – a csúcsforgalmat is elkerülik. Ez a beosztás a munkaerő-hiányos gazdasági környezetben egyértelműen segíthet a vállalatnak a legjobb munkaerők megszerzésében és megtartásában, és spórolni az üzemeltetési és rezsiköltségeken.

Kép: Pixabay

Az új típusú munkarend egyáltalán nem sci-fi: például a KPMG amerikai irodájában a dolgozók választhatják ezt a megoldást, és az egyik hazai mobilszolgáltatónál is aktívan foglalkoznak a négynapos munkahét bevezetésének gondolatával. Egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kisvállalkozás pedig már két éve ilyen munkarendre állt át a dolgozók és a vezetőség közös megelégedésére. Persze a sűrített munkahétnek léteznek hátrányai is. A gyermeküket egyedül nevelők számára gyakran megoldhatatlan ez a beosztás, és gondos áttervezést igényel az üzleti partnerekkel való együttműködés is – legalábbis addig, amíg a rövidebb munkahét nem válik általánossá. Bizonyos munkakörökben pedig a napi tíz óra munkát nem lehet hosszú távon kibírni.

Az is munkaidő, ha levelekre kell válaszolni
A kötetlen munkaidőben dolgozók esetében gyakran nem egyszerű elválasztani a munkát a magánélettől. A mobiltelefonok és a telefonra érkező e-mailek korában pedig még nehezebb meghúzni a határvonalat a munkaidő és a magánélet között. A mai világ már szinte diktálja és elvárja a 24 órás készenlétet és rendelkezésre állást nem csak hétköznapokon, hanem ünnepekkor és szabadság alatt is.
De az is lehet, hogy nem is kell, mivel az sem tűnik reménytelennek, hogy nyolc órát lefaragjunk a ma általános negyvenórás munkahétből. A robotika, az automatizáció fejlődésének köszönhetően egyre kevesebb emberi munkaerőre lesz szükség. Technológiai alapú HR-folyamatnak vagyunk szemtanúi – mondják a szakértők –, ami vagy nagyon komoly munkanélküliségi krízishez vezet, vagy a társadalmak belátják, tagjaiktól nem azt kell elsősorban elvárniuk, hogy azok heti öt napon, napi nyolc órát robotoljanak.

A munkaidő-csökkenés nem új keletű. A múlt század elején még hatnapos munkahéten hetvenkét órát dolgoztak az emberek, ami több lépcsőben csökkent a jelenlegi heti negyven órára úgy, hogy közben a termelékenység jelentősen nőtt. A technológia további fejlődésével szinte természetes, hogy ennél is kevesebb munkával tudunk ugyanekkora vagy akár jelentősebb produktivitást elérni.

A fizu bánja?

Hogy miért fizetnének a munkaadók ugyanannyit munkavállalóiknak, ha azok kevesebb órát vagy napot dolgoznak? Azért, mert kísérletek bizonyítják, hogy a dolgozók képesek ennyi idő alatt is elvégezni azt, amit korábban, ráadásul magasabb színvonalon.

5 órás munkanap – álom vagy valóság?
Miközben Magyarországon a dolgozók nagy része 40 óránál is rendszeresen többet dolgozik hetente, a világtrend azt mutatja, nem kéne ennek így lennie. A cég úgy is lehet sikeres, ha engedünk a 8 órás munkaidőből. Sőt!
A göteborgi Toyota-központban például már tizenhárom éve így dolgoznak, a cég pedig több profitról, kevesebb hibáról, valamint elégedettebb dolgozókról számolt be. A Filmundus nevű alkalmazásfejlesztő cég egy éve váltott rövidebb munkaidőre. Cserébe minimálisra csökkentették a meetingek számát, és a dolgozókat eltiltották a közösségi média használatától a munkahelyükön.

A cég vezetője, Linus Feldt azt mondja, a dolgozók egyértelműen motiváltabbak. De nem csak a svédeknél működik a modell. 2012-ben Jason Fried, a Basecamp szoftvercég alapítója a New York Timesban írt hasonló eredményekről a féléves kísérleti átállást követően, a Treehouse nevű techvállalat pedig, amely teljes egészében átállt a négynapos munkahétre, szintén a motiváció növekedéséről számolt be, valamint arról, hogy az alkalmazottak elkötelezettebbekké, a cég pedig hihetetlenül vonzóvá vált a fiatal tehetségek számára. A szörfdeszkákat gyártó amerikai cég, a Paddle alkalmazottai viszont csak nyolctól egyig dolgoznak, vagyis három órával előbb végeznek úgy, hogy valójában csak két órával dolgoznak kevesebbet: az ebédidőről is hajlandóak voltak lemondani. Az alkalmazottak fizetését nem csökkentették, a cég szárnyal, az alapító Stephan Aarstol pedig nyíltan vallja: a munkaidő harmincszázalékos csökkentésével könnyedén fenntartható ugyanaz a termelékenységi szint. Persze itthon is előfordult már, hogy valahol a termelés ingadozása miatt csökkentették a munkaidőt. A 2008-as válság utáni kereslet- és így bevételcsökkenést több cég így kezelte, de arra nem találtunk hazai példát, hogy ezt a termelési szint és a fizetések fenntartása mellett tették volna.

Ezért kéne mindenkinek „laza péntek”
A legtöbb cégvezető azt szereti, ha a kollégák szép rendben ülnek az asztaluknál, legyen fagy vagy hőség. Egy nyári péntek délután viszont a dolgozók többsége valójában már csak a túlélésre hajt. Ha megszervezzük, hogy leléphessenek, a cégnek is megéri.
Miért állnánk meg itt?

A mexikói telekommunikációs milliárdos, Carlos Slim nyáron a Bloomergnek adott interjújában azt mondta: a technológiai fejlődésnek köszönhetően elég lenne heti három napot dolgozni, viszont el kell felejteni a mostani, „korai” nyugdíjba vonulást. A világ jelenleg negyedik leggazdagabbjaként nyilvántartott üzletember szerint hetven év fölött kellene kilépni a munkából. Miközben ez a modell a világ nyugdíjrendszereinek problémájára is pozitívan hatna, a gondolatot a dolgozók sem utasítják el. Slim saját cégénél, a Telemexnél a legjobb munkavállalóknak ajánlották fel a háromnapos munkahét opcióját úgy, hogy cserébe vállalják a későbbi nyugdíjat. Negyven százalék élt a lehetőséggel.

De nem az idősek foglalkoztatása lenne az egyetlen pozitív hatás. A heti kevesebb munka a fogyasztást is felpörgetné, különösen a szabadidő eltöltésére specializálódott iparágakban, jót tenne a munka és magánélet egyensúlyának, valamint kutatások szerint mérhetően csökkentené az egészségügyi kiadásokat.

A gazdasági racionalitás és a dolgozók vágya tehát egy irányba mutat, mégsem terjedt el eddig a rövidebb munkahét. Az igazi gát a fejekben van. Marissa Mayer, a Yahoo vezérigazgatója augusztusban azt nyilatkozta a Bloombergnek, hogy a Google indulásakor az emberek százharminc órát dolgoztak hetente, és ez vitte sikerre a céget. Valójában viszont mostanra tudományos kísérletek bizonyítják, hogy a hatékonyság nem a sok munkaórán, hanem az okos feladatbeosztáson, a jókor beiktatott szüneteken és a jól kialakított munkaidőn múlik.

Engedjünk, hogy engedjenek
Alig találni olyan álláshirdetést, melyben ne tüntetnék fel az elvárt kompetenciák között a rugalmasságot. A cégek olyan jelentkezőket vesznek fel szívesen, akik szükség esetén hajlandók túlórázni, egy-egy szabadnapot feláldozni, vagy akár a munkaköri leírásukban szorosan nem szereplő tevékenységeket elvégezni. A gazdasági szakértők azt javasolják, hogy amennyire csak lehet, a vezetők viszonozzák a dolgozók gesztusait.

Véleményvezér

Kitört a botrány, átverte a kormány a méhészeket

Kitört a botrány, átverte a kormány a méhészeket 

Lóg az orruk az átvert méhészeknek.
A világ fejlettebb része nem az atomenergia felé tart

A világ fejlettebb része nem az atomenergia felé tart 

Megújulótermelésben a sor végén kullogunk.
Európa legszuperebb városait előzi Budapest az ingatlanok megfizethetősége alapján

Európa legszuperebb városait előzi Budapest az ingatlanok megfizethetősége alapján 

Családi segítség nélkül szinte lehetetlen Budapesten ingatlanhoz jutni egy fiatalnak.
Milliókat költ a kormánymédia Magyar Péter lejáratására

Milliókat költ a kormánymédia Magyar Péter lejáratására 

Még soha nem volt mélységű lejárató kampány indult Magyar Péter ellen.
Mellár Tamás otthagyja a református egyházat

Mellár Tamás otthagyja a református egyházat 

Balog Zoltán személye sok református számára elfogadhatatlan.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo