Nem elég profinak lenni, annak is kell látszani! A szakmai fejlődés és tudás egy dolog, de rossz szokásokkal még akkor is totál amatőrnek nézhetünk ki, ha egyébként a szakma csúcsán vagyunk.
Földbe áll a magyar gazdaság? Okozhat földrengést az amerikai elnökválasztás? Mire lesz elég a kormány akcióterve?
Online Klasszis Klub élőben Pogátsa Zoltánnal!
Vegyen részt és kérdezzen Ön is a közgazdász-szociológustól!
Mindenki találkozott már olyan emberrel munkaügyben, akiről egyszerűen nem tudta elképzelni, hogy hogyan kerülhetett abba a pozícióba, ahol van. Mások viszont egyszerűen ragyognak és mindenki úgy érzi, nem csoda, hogy sokra vitték.
Persze ez sok mindenen múlik, de vannak olyan viselkedési módok, amelyek elősegítik, mások hátráltatják a szakmai, üzleti sikert. Lássunk 5 olyan szokást, amitől akkor is amatőrnek látszunk mások szemében, ha egyébként a szakma csúcsán vagyunk.
Szemforgatás
Ha valakivel nem értünk egyet, de nem akarjuk, vagy tudjuk ezt szemtől-szemben megmondani neki, sokszor szemforgatással fejezzük ki nemtetszésünket. Annyira természetesen jön ez a gesztus, hogy az ember sokszor észre sem veszi, vagy éppen úgy gondolja, ez finomabb megoldás, mit vitába kezdeni.
Valójában viszont a szemforgatást mindenki észreveszi – akkor is, ha nem akarjuk –, viszont attól, hogy nem vállaljuk nyíltan a véleményünket, határozatlannak tűnünk és még az is megkérdőjeleződhet, hogy mennyire vagyunk egyenesek más esetekben.
Sokkal jobb, ha határozottan, de nem támadóan jelezzük, hogy nem értünk egyet az adott kérdésben a másik féllel.
Van amit jobb, ha magunkban tartunk Kép:Fotolia
„Tudod hogy megy ez itt”
A büfében még csak-csak előfordulhat a legközelebbi kollégákkal beszélgetve, hogy valamiről ami esetleg nem tökéletesen működik a cégben olyasmiket mondunk, mint „hja, hát tudod, hogy ez már csak így megy itt”. Valójában viszont az utolsó dolog, amit a beosztottak, vagy éppen az üzleti partnerek hallani akarnak egy befolyásos és agilis munkaerőtől, hogy valami rosszul meg a cégében és őt ez még csak nem is érdekli.
Természetesen minden szervezetben vannak problémák, de a professzionális megoldás az, ha ezeket megpróbáljuk mielőbb azonosítani és megoldásokat keresni rájuk. Ez azt mutatja, hogy képesek vagyunk a saját gyengeségeinket is felismerni és nem sajnáljuk az energiát arra, hogy változtassunk rajtuk.
„Véleményem szerint…”
Ezt a szófordulatot sokan indokolatlanul gyakran használják, mivel úgy gondolják, kevésbé agresszív és udvariasabb ezzel felvezetni a mondandót. Valójában viszont bizonyos gyakoriság fölött a „véleményem szerint” fordulat használata inkább mentegetőzésnek tűnik, vagy annak, hogy hangsúlyozni szeretnénk, nem vagyunk részei annak a csapatnak/gondolatmenetnek, amiben éppen részt veszünk.
Akárhogy is, a szakértők szerint sokkal jobb, ha inkább csak mondjuk a véleményünket, felesleges felvezető körök nélkül.
„Ti, srácok”
Milyen a jó céges portré?
Ma már a professzionális viselkedés- és öltözködéskultúra része a személyes és üzleti imázs – egyre tudatosabb – kézben tartása. Ennek egyik legfontosabb eleme a lehető legjobb arckép használata. De mi számít jónak? Itt elmondjuk.
Nincs gyorsabb és hatékonyabb módja, mint, hogy outsiderként címkézzük meg magunkat, mint folyamatosan úgy beszélni a csapatunkról „ti”. Akkor is, ha éppen azért érvelünk, mert nem értünk egyet azzal, ami történik, sokkal eredményesebb, ha elsőként érezhető közösséget vállalunk a csoporttal, amelyre hatni akarunk. A „mi” minden esetben azt segíti, hogy mindenki úgy érezze, magunkénak érezzük a problémát, amiről szó van és valóban részt akarunk vállalni a megoldásában.
Ez igaz lehet akkor is, ha éppen értékesíteni akarunk valamit. Ha arról beszélünk, hogy „önöknél nem mennek elég jól a dolgok, ezért valamilyen új megoldásra van szükség”, az egészen máshogy hangzik, mintha „együttműködhetünk abban, hogy még magasabb szintre emeljük az adott folyamatot”.
Káromkodás
Bár ennek teljesen evidensnek kéne lennie, meglepő, hogy mennyien gondolják úgy komoly munkahelyi, üzleti szituációkban, hogy megengedhető a profán kifejezések használata. Pedig attól függetlenül, hogy a legtöbb laza hangulatú irodában már nem kelt különösebb megbotránkozást a hangos átkozódás, ettől még rettentően amatőr dolog.
Azzal, hogy képtelenek vagyunk visszafogni a csúnya szavak használatát azt sugározzuk magunkról, hogy nem tudunk gátat szabni az érzelmeinknek. Ez pedig minden, csak nem profi.
