A cégvezetők sajátos vezetési stílusról tesznek tanúbizonyságot. Daniel Goleman, a pozitív pszichológia atyja szerint 6 csoportba sorolhatók. Meg tudod ítélni, melyik főnöktípust testesíti meg a a felettesed?

Nem elég profinak lenni, annak is kell látszani! A szakmai fejlődés és tudás egy dolog, de rossz szokásokkal még akkor is totál amatőrnek nézhetünk ki, ha egyébként a szakma csúcsán vagyunk.

Nem kell drága motivációs programokhoz folyamodni, ha jobb teljesítményre akarjuk serkenteni a dolgozókat. Mint kiderült, az is nagyban javítja a munkahelyi morált, ha növényeket helyezünk el az irodában.

A kreativitásra, a hatékonyságra, a termelékenységre, de még a munkavállalók kedélyére és idegrendszerére is bizonyítottan jótékony hatással lehet egy-egy, professzionális lakberendező segítségével kialakított irodabelső.

Bár a legtöbben igyekszünk valamiféle egyensúlyt felállítani munka és magánélet között, a munkamániások számára ennek nincs sok értelme. Számukra nem az egyensúly a lényeg, hanem hogy hogyan különítsék el a munkát a magánélettől.

Ha megkérdezik őket, mivel lehetne őket motiválni a még jobb munkavégzésre, a munkavállalók rengeteg különféle választ adnának a pénzbeli ösztönzőktől kezdve a legújabb elektronikus kütyükig. Csakhogy az egy dolog, mit mondanak ők és az egy másik, mi a valóság.

Senki nem szereti a folyton panaszkodó, kritizáló embereket, ugyanakkor tény, hogy a negatív kritika hasznos is lehet egy menedzser vagy egy cég teljesítménye szempontjából. Persze, csak ha jól csinálják.

Nem elég a piacképes termék, az igazi sikerhez, a mérhető piaci jelenléthez megfelelő hozzáállásra is szükség van! Mindenkinek pontosan tudnia kell, hogy mi a feladata és azt hogyan kell elvégeznie a közös siker érdekében.

Számos vállalat alapvető értékei közé emelte a munkavállalók egészségfejlesztését és egyéb, a jobb közérzetet szolgáló programot, sőt, nyitottságot mutatnak ezen aktivitások fejlesztésére is. A Buck ötödik éves globális jóléti felmérése során, 45 ország több mint 1300 szervezetét vizsgálta, így a kutatás 17 millió munkavállaló helyzetébe ad betekintést.

A simogatás azt jelenti, hogy tudatjuk a másikkal, figyelünk rá, és fontosnak tartjuk, hogy ennek valamilyen módon hangot is adjunk. A simogatás ROI-ja magasabb, mint bármely más befektetésé.

A korábban végzett szervezeti kutatásokban nem tulajdonítottak nagy figyelmet az érzelmeknek. Napjainkra azonban egyre kevésbé kérdőjelezhető meg, hogy az érzelmekkel saját jogukon is foglalkoznunk kell. Hogyan befolyásolja egy központi személy érzelmi állapota a teljesítményt, a munkahelyi légkört, mit vált ki egyes emberekből a stressz és a harag? Erről kérdeztük a szakértőt.