A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara valamilyen formában mindenképp megtartaná a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) és elkerülné annak teljes megszüntetését. A kata ugyanis nemcsak a kedvező adómérték, hanem a minimális adminisztráció miatt is népszerű: már közel 450 ezer kisvállalkozó választotta.
A rendszer ugyanakkor komoly anomáliákat okoz, hiszen az adó mértéke 2013 óta gyakorlatilag változatlan, miközben a minimálbér több mint duplájára emelkedett. A problémát egyrészt a bújtatott foglalkoztatás, másrészt a normál adózást választó vállalkozások egyre csökkenő nyugdíjjogosultsága okozza, miközben a kata felső határának emelése miatt más adónemekhez képest nagyságrendekkel kevesebbet kell adózni. Utóbbi komoly versenyhátrányt is jelenthet a más adónemben adózó vállalkozásoknak.
Nem ért célt
A BKIK előrejelzésével összhangban az elmúlt időszakban bebizonyosodott, hogy a nagy felháborodást kiváltó „Lex Parragh” nem érte el a célját. A 40 százalékos büntetőadó az eredeti elképzelés szerint közel százezer katás vállalkozót érintett volna, ténylegesen azonban végül ennek csak töredékét, mint ahogy azt a BKIK prognosztizálta, a vállalkozók döntő többsége ugyanis nyilvánvalóan megtalálta a jogszabályi kiskaput.
A BKIK már 2020-ban is a katás vállalkozókkal való párbeszédet szorgalmazta, és akkori kutatásában több mint 6 ezer érintett vállalkozó véleményét gyűjtötte össze. A felmérés szerint a vállalkozók több mint 42 százaléka el tudja képzelni valamilyen adóteher növekedését abban az esetben, ha a szabályozás egyszerűsége megmaradhat. Az érintett kisvállalkozók ezen kompromisszumkész hozzáállása jó alapot adhat a kata ésszerű újraszabályozására.
A kamara közleménye szerint, tekintettel arra, hogy az MKIK elnöke, Parragh László nem állította fel az általa ígért kata-elemző bizottságot, a BKIK saját szakmai munkabizottságot hozott létre a kata reformjának megvizsgálása és elemzése érdekében. A BKIK szakértőinek javaslatai előrehaladott állapotban vannak.
A BKIK szakértői szerint a kata átalakításakor kiemelten fontos, hogy a minimálbér emelkedése automatikusan beépüljön az adónembe, amely a minimálbér körül biztosíthatja a főállású katások jövőbeni nyugdíj jogosultságát. A versenyhátrányok kiküszöbölése miatt fontos az egyéb adónemekkel való korreláció is. Ugyancsak vizsgálat tárgya egy esetleges szakmaspecifikus adószabály bevezetése. A budapesti kamara emellett vizsgálja a mellékállású katások adózását, ami szintén komoly visszaélésekre ad lehetőséget, továbbá azt, hogy a NAV-hoz bekötött számlázási rendszerekben rendelkezésre álló adatbázisokat emellett érdemes lenne az ellenőrzésekhez felhasználni a visszaélés lehetőségének minimalizálása érdekében.
A BKIK a javaslatok véglegesítése után online konzultációt kezdeményez a vállalkozókkal és egyeztetni kíván a szakmai szervezetekkel is. A budapesti kamara tehát továbbra is a drasztikus jogszabályi változást megelőző széles körű konzultációban hisz.
