Báthory-Király Kata

A bevezetés időpontját nem tudjuk, a kormány kezdeményezésére még az Európai Uniónak is rá kell bólintania, de hírek szerint a kisadózók nagyon várják, hogy a jelenleg nyolcmillió forintig terjedő áfamentesség tizenkétmillió forintra emelkedjen.

– Hogyne, hiszen több mint hatszázezer adózónak jelenthet könnyebbséget, ha az alanyi áfamentesség jelenlegi felső határa tizenkétmillió forintra nő. Az összeg megegyezik a kata bevételi határával, amellyel az unióban is példaértékű lehet a magyarországi kisvállalkozók adó-adminisztrációjának szintje. Ha Brüsszel támogatja, a jövőben a tizenkétmilliós bevételi értékhatárig az érintett vállalkozások mindössze évi egyetlen nyilatkozattal letudhatják az állami adóhatóság felé bevallási, nyilvántartási kötelezettségüket.

Addig azonban két külön értékhatár él a KATA esetén?

– Igen, ezt érdemes külön hangsúlyozni, mert sokan félreértelmezik. Az áfa meg a kata két külön adónem. Az adóalany egyfelől áfaalany, de jövedelemadózás szempontjából kata-alany is. A kisadózó most még nyolcmillióig mentes lehet az áfa alól, de – bár fölemelték tizenkétmillióra a katát – a különbözetre már áfát kell fizetni.

Mi számít teljesítési időpontnak a két adófajtánál?

– Fontos kiemelni, hogy a kata pénzforgalmi szemléletű adónem, ami azt jelenti, hogy a pénz akkor számít bevételnek, jövedelemnek, amikor az adóalanyhoz beérkezik. Ezzel szemben az áfa nyolcmilliós határa az áfatörvény szerinti teljesítési időpont, ami sok esetben elválik egymástól. Ez főként évváltásoknál jelenthet problémát. Például, ha decemberben kiállít valaki egy számlát, decemberi teljesítési időponttal, de csak januárban kapja meg a pénzt, az áfában, a nyolcmilliós határba decemberben számít bele, viszont a katában ez következő év januári bevétel.

– A kata a kisebb egyéni vállalkozók és betéti társaságok számára nyújt kedvező adózással és kis adminisztrációval járó adózási lehetőséget, ez a kör idén az ügyvédi irodával bővült, de a katás vállalkozó által fizetendő tételes adó összege nem változik. Így a főállású kisadózó továbbra is havi ötvenezer forintot, a nem főállású kisadózó havi huszonötezer forintot köteles fizetni, illetve a főállású kisadózó választhatja az ötvenezer forint helyett a magasabb összegű, hetvenötezer forintos tételes adót is.

Adódik a kérdés: miért érdemes a magasabb összegű adótételt választani, ha havi ötvenezer forint megfizetésével mentesülni lehet a jövedelemadók és a járulékok alól?

– Ez így valóban egyszerűnek tűnik, de gondolni kell a jövőre is. Az ellátási alapok – táppénz- vagy nyugdíjalap – számításánál a törvény meghatározza, mennyi adótétel mire lehet a későbbiekben elég. A nyugdíj szempontjából ez azt jelenti, hogy ha a magánszemélynek nincs máshol jogviszonya, ahol nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelmet szerez, kevés lesz a várható nyugdíj az alacsony ellátási alap miatt, illetve a szolgálati időbe például az évi 366 nap helyett csak 268 számítható be. A magasabb összegű, hetvenötezer forintos összegű tételes adó ugyanakkor százszázalékos szolgálati időt eredményez.

– A tételes adófizetési kötelezettség alól bizonyos időszakok alatt mentesül a kisadózó vállalkozó. Ilyen eset például az, amikor harminc napot elérő táppénzben részesül. Azon felül, hogy nem kell erre a hónapra a tételes adót megfizetni, ennek a hónapnak a bevétele sincs lefedve a tételes adóval, vagyis ennyivel kevesebb lesz az éves bevételi értékhatára az adóalanynak. Például: ha minden hónapban fizeti az adóalany a tételes adót, akkor éves szinten tizenkétmillió forint bevétele már adózott jövedelem. Ha kiesik egy hónap, akkor már csak tizenegymillió forint a bevételi értékhatár, e feletti bevételre már negyvenszázalékos adót kell pluszban fizetni.

A kisadózó vállalkozás mennyire kell, hogy tartson az ellenőrzéstől? Mire kell különösen figyelni?

– Szúrópróbaszerűen jöhet ellenőrzés, de amire „hajtanak” az ellenőrök, az a munkaviszonytól való elhatárolás. Mind a kisadózó vállalkozásnak, mind a partnerének adatszolgáltatási kötelezettsége van, ha a kisadózó vállalkozás bevétele éves szinten meghaladja az egymillió forintot az adott partnertől. Ez vonatkozik mind az egyéni vállalkozó, mind a betéti társaság kata-alanyokra is. Ez az adatszolgáltatás is hozzájárul ahhoz, hogy kiszűrjék azokat a szerződéses kapcsolatokat, ahol felmerülhet a munkaviszony leplezése.