Az S3 az Európai Unió egy új típusú, a kutatás-fejlesztési és innovációs folyamatok célzottabb támogatását lehetővé tevő, ezáltal a térségek tudásalapú gazdasági fejlődését a helyi lehetőségeket és igényeket jobban figyelembe vevő megközelítése. A stratégia elkészítése a Strukturális Alapok 2014-2020 közötti forrásfelhasználásának előzetes feltétele, ezért nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőséggel bír. A stratégia elkészítésével azonosíthatóvá válnak a legjelentősebb fejlesztési lehetőséggel bíró helyi sajátosságok, melyek bázisán meghatározhatók majd a nemzeti, régiós és megyei prioritások. Vagyis most dől el, hogy melyik megyében milyen területek kerülnek a kutatás- fejlesztés fókuszába. Lehet, hogy míg mondjuk Szegeden az irányítástechnika, addig Pécsen az egészségipar kerül a fókuszba. Fontos eredmény lesz az is, hogy kialakíthatóvá válik az ennek megfelelő támogató és szabályozási környezet is.
A Nemzeti Innovációs Hivatal által koordinált, a helyi innovatív vállalkozások, kutatóhelyek, felsőoktatási intézmények, kutatás-fejlesztési és innovációs (KFI) döntéshozók és a megyei kormányhivatalok bevonásával, alulról építkező S3 tervezési folyamat legfőbb célkitűzése, hogy a hazai KFI 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó térségi és nemzeti prioritásai a társadalom minden érintett körének bevonásával kerüljenek kialakításra, majd azt követően egyeztetésre az Európai Unióval is.
- egészségipar
- ict technológiák
- irányítás technika (elektronika)
- járműipar
- önálló kezdeményezések támogatása (kezdeti támogatás innovatív kisvállalkozások számára, amikor a kockázati tőke bevonására még nem állnak készen)
A döntés során figyelembe veszik az adott régió erősségeit és a korábban ott zajló tevékenységeket, de a konzultáció folyamán felmerült ötleteket egy szakértői testület is értékeli aszerint, hogy mennyi esélyt látnak megvalósíthatóságukra. A Strukturális Alapokból érkező mintegy 750 milliárd forint és a saját költségvetésből erre a területre szánt körülbelül 70 milliárd forint hatalmas összeg, amelynek elköltésének látszania kéne az ország versenyképességének javulásában – hangsúlyozta Pálinkás József. Hozzátette, a most következő hét éves időszak és a fejlesztési pénzek hatékony felhasználása döntő jelentőségű abban, hogy Magyarországnak sikerül-e elérnie a vágyott k+f központ státuszt.
A végleges dokumentum november 12-én kerül a kormány elé.