A Piac&Profit által szervezett fórumon az államtitkár a médiában hétfőn megjelent hírekre reagálva azt közölte, hogy a források felfüggesztésének híre hamis, de valóban zajlik levelezés az Unió és a magyar kormány között a pályázati lebonyolító rendszer átalakítása kapcsán. (A hírek szerint az Unió csak vizsgálja az átszervezett intézményrendszert. Ugyanakkor az EU biztos szóvivője azt nyilatkozta: a magyar választ még azelőtt várják, hogy magyar részről újabb kifizetési igénnyel fordulnának az Európai Bizottsághoz.) Az államtitkár hozzátette, véleménye szerint az állam szuverén joga, hogy hogyan intézi a pályázatokat. (Az NFÜ megszűnését követően átalakult a pályázati rendszerünk. A szervezetek megszűnésével a minisztériumhoz kerültek annak feladatai és hatáskörei. Az átalakítás célja a bürokratikus rendszer csökkentése – ezzel érvel a kormány az Uniónak.

Konkrétumok helyett párbeszéd

Az akcióprogramokról konkrétumokat egyelőre nem közölhetett az államtitkár sem, mert, mint mondta, az Unió kérése is az, hogy csak a jóváhagyott programokról kommunikáljanak. Erre azonban még várnunk kell. Június 7-ig be kell nyújtanunk Brüsszelben az Operatív Programokat (OP). Október elejéig szeretnék ott véglegesíteni. 500 operatív program kerül a Bizottság elé ebben az évben, de az ország érdeke, hogy az új bizottság felállása előtt megtörténjen a jóváhagyás. Így október közepére indulhatnak el a pályázatok.(Korábban még nyári indulásról beszélt Cséfalvay Zoltán államtitkár.) Elvileg lehetőség van korábban is pályázatok meghirdetésére, de ezzel az államok vállalnak kockázatot. Számos területen nem születtek még meg az Unió végrehajtási rendeletei, ezért nem elég a döntéshez az, hogy melyek azok a témák, amelyeket feltehetően jóváhagy az Unió. (Értelmezésünk szerint tehát nem nagyon érdemes korábban lehetőségekre számítani.)

A tervek szerint működnek bizonyos pénzösszeg alatt „automatikus pályázatok”, ahol csak normatív feltételekhez kötnék a pályázati pénz elnyerésé - említette meg az államtitkár kérdésre válaszolva. (A tervezett konstrukcióról korábban itt beszélt lapunknak Csepreghy Nándor.)

Fontosnak tartotta ugyanakkor hangsúlyozni, hogy bár időnként jogos kritika érte az EU-t, hogy megpróbál beleszólni a nemzeti intézkedésekbe, tegnapi, brüsszeli megbeszélésén biztosították, hogy ilyen törekvés nincs. Lehetnek eltérő prioritások, de az Unió sok lehetőséget látott bennünk 10 éve, amikor felvettek minket, tehát az európai gazdaság velünk együtt lesz erős. Együtt kell gondolkodnunk, komoly egymásra utaltság van, amikben természetesen vannak viták. Ha azt mondjuk, hogy az Unió ezt vagy azt akarja, akkor magunkról beszélünk, hisz mi is része vagyunk. Kiemelte, hogy az Uniós források egyedülálló lehetőséget biztosítanak a fejlődés megindulásához.

A folyamat

Az első lépés a márciusban benyújtott partnerségi megállapodás volt a pályázatok indulása felé - ez a stratégia, amely bemutatja, hogy mit és milyen elvek szerint szeretnének fejleszteni. Ennek átvizsgálása után teszi meg a Bizottság saját észrevételeit. Ezzel párhuzamosan készülnek az Operatív Programok, amelyek a részleteket tartalmazzák. Ezt három hónappal a partnerségi megállapodás után be kell adni, majd az érintett főigazgatóságokkal letárgyalni – magyarázta az államtitkár.

A következő időszakra 11 tematikus célt tűzött ki az EU, ez a mi partnerségi megállapodásunkban is benne vannak. A kohéziós politika rendeletei tavaly decemberben jelentek meg, addig nem nagyon lehetett előre tervezni. Emiatt a magya OP-kat márciusra véglegesítette a szaktárca. A rendeletek kijelölték a beruházási prioritásokat – eddig a Bizottságtól függ. Az OP-k un. prioritás tengelyeket építenek fel, kiválasztunk beruházási prioritásokat, illetve az OP-k elfogadása után akcióterveket állítunk fel, hogy hogyan szeretnénk végrehajtani a programokat. A tárcák közötti egyeztetések eredményeként alakult ki a célok lehatárolása, a támogatható tevékenységek köre és a célcsoport kedvezményezettek. Kiemelte ugyanakkor, hogy a korábbi, nem életképes projektek támogatása (konkrétan a szállodaépítések) miatt felszólították Magyarországot a változtatásra ezen a területen.

- működési tényezők minőségének javítása, körének bővítése, vagyis a vállalkozások számára fontos munkaerő, tőke, infrastruktúra, technológia, természeti és kulturális erőforrások köre bővüljön és javuljon.

- gazdasági együttműködés erősítése, a piacépítő összefogások, vállalkozói együttműködések, beszerzési rendszerek számának növelése, bővítése. A magyar kkv-k jobban részt vehessenek a nemzetközi munkamegosztásban.

- versenyképességi akadályok lebontása – azaz, hogy a vállalkozások számára könnyebb legyen az új piacokra való belépés, az üzleti modell minőség javítása

Innováció alapú, hatékonyság alapú és túlélés alapú működést különböztetnek meg a programban, emellett a globális piac közvetlen szereplői, a beszállítók és a nemzeti piacra szereplői között is történik differenciálás.

A GINOP prioritási tengelyei között a kkv-k modern üzleti infrastruktúrájának fejlesztése, a vállalkozói kultúra fejlesztése, a hálózatosodás támogatása szerepel. Emellett kiemelt terület a K+I erősítése, a versenyképes IKT szektor fejlesztése, a digitális gazdaság és digitális felzárkózás támogatása, valamint a szélessávú hálózatok fejlesztése. Kiemelt cél  természeti és kulturális örökség megőrzése, a vállalati energiahatékonyság és megújuló energia támogatása (de a tervek szerint lakossági energiahatékonysági pályázatok is lesznek). Végül, de nem utolsó sorban foglalkoztatási és gyakornoki programok támogatása, valamint a munkahelyi rugalmasság (távmunka, befogadó munkahely), képzési és átképzési programok támogatása. A turizmus továbbra is kiemelt területnek számít, a minisztérium szerint multiplikátor hatásaival a GDP 10%-át teszi ki, ezért nagyon fontos a fejlesztése – ezt az Unió is elismeri. De fontos, hogy olyan kkv-k kapják a támogatást, amelyek képesek önfenntartásra.

A pénzügyi termékek kidolgozásán az MNB-vel együtt dolgozik együtt a kormány, ezek nagy része visszatérítendő forrás lesz. De például a 15 százalékos önerő kifizetéséhez használhatók lesznek a Növekedési Hitelprogram forrásai, így a teljesen forráshiányos cégek is képesek lehetnek pályázni.

A kkv-k fejlesztése

Kkv-k fejlesztésének fontos része a vállalkozói kultúra fejlesztése, a tapasztalatcsere, tanácsadás, mentorálás –de minden esetben olyan, melynek eredménye számon kérhető. Támogatnák a modern üzleti infrastruktúra kialakítását, a kapacitások bővítését komplex fejlesztési támogatásokkal, hogy termékük piaca bővülhessen. Támogatnák a hálózatosodást, vagyis a klasztereket, a tudáshoz és technológiához való hozzáférést, a nemzetközi integrációt és piacépítést.

Az összefogás nagyon fontos, ennek hiánya miatt kellett bizonyos pénzeket visszafizetni, mert az érintettek nem tudtak megegyezni a felhasználásban – ilyen többet nem fordulhat elő.