Új készségeket várnak a kis és középvállalatok a pályázatíróktól. Korábban a pályázati tanácsadók elsődleges feladata az volt, hogy a követelmény- és adathalmazban eligazodjanak, hiszen a támogatások köre és típusa olyannyira változatos volt. Ha valaki rászánta magát, hogy folyamatosan nyomon kövesse a friss kiírásokat, és rendszerezze azokat különböző szempontok szerint, az ezt a szakismeretet könnyen értékké konvertálhatta. Később az ügyfelekért folyó versenyben a kényelmi szolgáltatások is egyre többet értek: a céges papírok, nyilatkozatok, nullás igazolások és egyéb dokumentáció behajtásával nagy terhet vettek le a pályázatírók a vállalkozók válláról.
– Könnyen belátható, hogy nem hatékony, ha mindenki a saját kárán tanulja meg, hogy mit hogy kell értelmezni egy kiírásban, és miként lehet túllendülni a néha bonyolult megfogalmazásokon, ráadásul erre fontos belső kapacitásokat is leköt – állítja Csuhaj V. Imre, a Széchenyi Tőkebefektetési Alap igazgatóságának elnöke, aki szerint a legjobb szándék mellett is adódhat a tapasztalatlanságból olyan hiba, amivel eleshetnek a cégek százmilliós forrásoktól.
Sok kkv-nak okoz gondot például, hogy a megnyert forrásokhoz sokkal később jut hozzá, miközben előzetesen finanszírozni kell minden kapcsolódó költséget, és magát a megvalósított beruházást is.
Ráadásul az elszámolási rendszer is bonyolult. Az átlátható informatikai háttér hiányában terjedelmes kézikönyvek szerint kell beadni az elszámolásokat. A nehezen értelmezhető, jogi szövegekhez hasonlatos útmutatókban könnyű eltévedni. Márpedig ezen múlik, hogy a projektgazda mennyi idő alatt jut az elnyert támogatáshoz.
– Egy pályázatot megnyerni nem nehéz, de ez csupán egy papír, nem a kifizetésre vállalt garancia. Ahhoz, hogy a cég valóban hozzájusson a pénzhez, a projektet sikeresen le kell zárni nem csak fizikailag. A szükséges dokumentumokat ki kell tölteni és a határidőket betartva be kell nyújtani. Ez kockázatos, ráadásul többéves folyamat. Tapasztalataink szerint a már nyertes pályázatok két legfontosabb buktatója, hogy a vállalt kötelezettségeket végül nem sikerül teljesíteni és ezért a megnyert támogatást vissza kell fizetni, ráadásul büntetőkamattal megfejelve. Az is előfordulhat, hogy a támogatás adminisztratív hibák és/vagy a közreműködő szervezet késlekedése miatt csúszik és ezért a vállalkozás súlyos likviditási gondokkal szembesül – mondta el korábban a Piac & Profit kérdésére Körmendy Zsófia, a 4Tender ügyvezetője.
Csuhaj szerint a problémák megoldását természetszerűen az adott helyzetet legjobban ismerő féltől, azaz a pályázati tanácsadótól várja el a pályázó vállalkozás, és a cash-flow hullámvölgy kialakulásáért sokszor okolják is a tanácsadót, hogy nem hívta fel a figyelmüket időben ennek veszélyére. Azok a pályázati tanácsadók számíthatnak igazán elégedett ügyfélre, akik már előzetesen változatos palettáról tudnak megoldásokat kínálni az önrészre, az átmeneti finanszírozásra, vagy a késedelem áthidalására. Kevesen tudják például, hogy a Széchenyi Tőkebefektetési Alapból nyerhető befektetés fedezetet tud nyújtani egy komolyabb beruházási pályázat idejére, ami átmenetileg leköti a társaság tartalékait. A tőkeinjekció révén mód van a növekedés fenntartására, a foglalkoztatottság növelésére. (Két új, a kis és középvállalkozásokat érintő pályázat is megjelent: az egyikkel a munkaszervezeteket lehet fejleszteni, míg a másikkal a dolgozókat lehet képezni.)
– Megnyert pályázat esetén sem a projektet, hanem a vállalkozás egészét vizsgáljuk befektetési szempontból – emeli ki a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. igazgatóságának elnöke.
Feleslegessé váló pályázatírók?
Ma már igazából nem is pályázatírókról, hanem finanszírozási tanácsadókról beszélünk, így hiába csökkennek a pályázatokhoz kapcsolódó adminisztratív terhek, a tanácsadók munkájára a jövőben is szükség lesz. Azok a korábbi pályázatíró cégek, amelyek felismerték, hogy a pályázaton túl a projekttel kell foglalkozzanak, és a vállalkozás működésére és fejlesztésére is jó ha találnak finanszírozási, beruházási és akár menedzsment megoldásokat, könnyebben megtartják, illetve szereznek új ügyfeleket. (A település, ahol egy kkv hasznosítani szeretné a pályázaton szerzett pénzt, nagyban meghatározza, hogy milyen forrásokhoz férhet hozzá a cég.)
– Nem is annyira a megfelelő pályázat felkutatása, és azon az elindulás az igazi feladat, hanem az, hogy ezt úgy hajtsuk végre a vállalat életében, hogy az összhangban legyen eredeti céljainkkal, ne zavarja meg a vállalat működését, és ne hozza kiélezett helyzetbe a cég finanszírozását sem. Amelyik pályázati tanácsadó ebben segíteni tud, az számíthat az ügyfelek bizalmára – foglalja össze Csuhaj V. Imre.
Az is előfordulhat, hogy a pályázat fenntartási szakaszában a projektgazda cégnél a pályázatért addig felelős munkatárs elmegy, az új ember pedig nem tudja követni az eseményeket és ezért lesz hibás az elszámolás. Egy elutasított elszámolást egyszer lehet újra beadni, ha az sem megfelelő, a kifizetés elmarad. Bizonyos mulasztások pedig ebben az esetben sem javíthatók: ilyen például a határidő, vagy a szállítótól befogadott hibás számla. A tanácsadó irodák arra is garanciát vállalnak, hogy a megvalósítási szakaszban folyamatosan ellenőrzik, hogy a befogadott számlák mind a pályázat szempontjainak, mind a magyar számviteli törvényeknek megfeleljenek.
Jól jön a szakértői segítség az egyes kiírásokra vonatkozó támogatások mértékének kiszámításához is. Az intenzitás attól függ, hogy helyileg hol található a vállalkozás – általában Budapesten a beruházáshoz kevesebb, vidéken magasabb százalékú támogatás igényelhető –, a kiírások azonban nem tartalmazzák településekre lebontva az adott százalékot ami alapján kiszámítható lenne, hogy az adott vállalkozásra vonatkozó tényleges intenzitás. Ha ezt a pályázó rosszul kalkulálja, a hatóság szintén negatív döntést hoz.
