Ebben a periódusban a gazdaságfejlesztési és innovációs OP 8,8 milliárd eurós keretéből 7,73 milliárdot állnak majd az EU különféle alapjai. (A GINOP terhére előre kiírt pályázatokon a keretösszeg kilencszeresét is elvitték volna a cégek.)
A terület- és településfejlesztési OP-ből 3,97 milliárd euró, a versenyképes Közép-Magyarország OP-ből 927 millió euró, az integrált közlekedésfejlesztési és a környezeti és energiahatékonysági OP-kből összesen 7,7 milliárd euró értékben valósulhatnak meg fejlesztések, amiből 6,5 milliárdot biztosítanak az uniós alapok.
A szeptember 11-én aláírt partnerségi megállapodás eredményeként a következő hét évben a Magyarország számára lehívható támogatás mintegy 8000 milliárd forint lesz, amelynek 60%-a gazdaságfejlesztésre fordítható, míg az előző ciklusban erre a célra csupán a keret 16%-a jutott. Az új uniós periódusban tehát az egyik súlypont a kkv-k fejlesztése, ezen belül is a munkahelyteremtés, a megújuló energiaforrások használata és a kutatás-fejlesztés támogatása kerül a központba, de a közcélú fejlesztések is nagy hangsúlyt fognak kapni, hiszen a források közel 40 százalékát lehet majd ilyen célra felhasználni.
Bődületes mennyiségű pénz lesz energiahatékonyságra
2015-től az ideinél huszonháromszor több pénz (63 milliárd forint) jut lakossági és vállalati energiahatékonysági beruházásokra évente az új uniós forrásokból. Ebből kb. 33-34 milliárdnyit kaphat majd a lakosság vissza nem térítendő támogatás, illetve kedvezményes hitel formájában.
