Tavaly minden eddigit felülmúló összegű finanszírozást kaptak a kkv-k az Európai Beruházási Banktól (EBB). Az adatok szerint a bankcsoport 2011-ben 13 milliárd euró támogatást nyújtott, amelyet több mint 120 ezer szektorban dolgozó között osztottak szét. Tavaly összességében az EBB 61 milliárd euró összegben írt alá szerződést új hitelekre csaknem 70 országban. Ebből 54 milliárd eurót fordítottak Európai Unión belüli, 7 milliárd eurót pedig az unión kívüli projektek céljára. Az EU-n kívüli országokba kihelyezett hitelek felét az EU-csatlakozás előtt álló országok kapták.

Magyarország 1 milliárd 399 millió euróhoz jutott 2011-ben az Európai Beruházási Banktól. A 2007 elejétől 2011 végéig tartó, öt éves időszakban összesen 7 milliárd 772 millió euró volt a Magyarországnak megítélt EBB-támogatás. A tavalyi, 1,4 milliárd euróból 300-300 milliót tett ki az uniós strukturális alapokból történő kiemelt beruházások, illetve a vidékfejlesztési program társfinanszírozása. A bankok, illetve kkv-k által megvalósított kis- és közepes méretű projektek finanszírozására 490 millió jutott.

Fontos lenne a támogatásuk

Az unió területén az új munkahelyek 85 százalékát a kkv-k hozzák létre. Ez az érték jelentősen meghaladja az összes foglalkoztatottból a kiscégekre eső 67 százalékos arányt. A 2002 és 2010 közötti időszakban évente átlagosan 1,1 millióval bővült az álláshelyek száma az unió országaiban. A kis- és középvállalkozások kategóriájában évente átlagosan 1 százalékkal nőtt a foglalkoztatás, ami fél százalékponttal magasabb növekedést jelent, mint a nagyvállalatok mutatója. Az összképnek csak a kereskedelmi szektor mond ellent, ahol a kis- és középvállalkozások mindössze 0,7 százalékkal, a nagyvállalkozások viszont 2,2 százalékkal bővítették évente az álláshelyek számát. A kereskedelmi nagyvállalatok leginkább a gépjármű-kereskedelem területén erősödtek látványosan.

Itthon, mint az egy novemberi konferencián elhangzott, a hazai munkahelyek mindössze harminc százalékát teremtik a kkv-k. Talán ezért is döntött úgy a kormányzat, hogy 10 milliárd forintnyi hazai forrásból 5300-5500 új, a kiscégek által létrehozott munkahelyet teremt. (Itthon az állami tartozások is nehezítik a helyzetet.)

A nagyvállalatokkal kell versenyezniük

Az UEAPME legutóbbi ülésén Kassai Róberték egyeztettek az Európai Bizottság képviselőivel, köztük Daniel Calleja-Crespo vállalkozáspolitikai és ipari főigazgatóval, az Európai Unió kkv-nagykövetével. Többi között arra hívták figyel a figyelmet, hogy az unió vegye figyelembe, a kelet-európai kisvállalkozások nyugat-európai versenytársaikhoz képest eltérő gazdasági környezetben, a tervgazdaságból a piacgazdaságra áttérve pedig kevésbé felkészülten működnek. Az Európai Unió alapelve a versenyegyenlőség, versenysemlegesség, de ahhoz, hogy ez érvényesüljön az esélyegyenlőséget számukra is meg kell teremteni - mutatott rá az alelnök.

Kedvezőtlen a kelet-európai kisvállalkozások számára, hogy az Európai Unió kisvállalkozások besorolására vonatkozó ajánlása 50 millió euróig, azaz mintegy 15 milliárd forintig jelöli meg a felsőhatárt, ezen belül nincs elkülönítve a családi és mikrovállalkozás kategória. A magyar kisvállalkozásokra nézve ez azt jelenti, hogy a pályázati kiírásoknál a 8-12 milliárd forint éves árbevételt elérő nagynak számító vállalatokkal kell versenyezniük, amiben nyilvánvalóan alulmaradnak, viszont a munka nagy részét alvállalkozóként a kiscégek végzik el - fejtette ki az alelnök.

Kassai Róbert szerint az Európai Unió vagy vegye tudomásul, hogy egyes országok, mint például Magyarország a kisebb vállalkozások számára külön is elérhetővé teszi az uniós forrásokat, vagy mondja ki maga az Európai Unió ezt a lehetőséget. Ez azért fontos, mert Magyarországon az uniós szabály szerinti kisvállalkozás, de hazai szempontból nagynak tekinthető vállalkozások egy része külföldi tulajdonú, és a források kicsiknek történő elkülönülése miatt az Európai Unióhoz fordulhatnak panasszal ezen gyakorlat ellen.

Vita van arról is, hogy mi a kisvállalat

Kassai Róbert tájékoztatása szerint az Európai Bizottság kkv-nagykövete egyetértett azzal a felvetéssel, ellenőrizni kellene, hogy az egyes országok miként építik át saját jogrendszerükbe a 10 pontból álló kisvállalkozási ajánlást, mert sok esetben, bizonyos országok saját mulasztásukat az Európai Unióra próbálják hárítani.

A megbeszélésen az érdekképviselet javasolta azt is, hogy a statisztikai adatokban az 5 fő alatt foglalkoztató vállalkozások teljesítményét is meg kellene jeleníteni, hogy látni lehessen, mennyiben hasznosul támogatásuk Kassai Róbert szerint - aki az Országos Statisztikai Tanács tagja is - ehhez nem kell több adatot összegyűjteni a vállalkozótól, hanem a különböző állami helyeken meglévő adatokat kellene feldolgozni, összefésülni.

Kassai Róbert elmondta: arról is tájékoztatta az EU kkv-nagykövetét, hogy a magyar kormány gondolkodik abban, a kisvállalkozások hitelezését többségi állami tulajdonban lévő bankokon keresztül oldja meg. Az Európai Bizottság felkérte a kisvállalkozói szövetség tagjait, egyeztessenek országaikban arról, hogy az Európai Unió mely jogszabályokat változtassa meg a vállalkozói környezet javítására - tette hozzá az IPOSZ alelnöke.

Itthon is vannak problémák

A magyar helyzet sem tökéletes, amit hűen tükröz az a településlista ami meghatároz 5000 fő feletti és alatti településeket. „Mintha nem lenne édes mindegy, hogy egy 8 fős asztalos üzem, hol szeretné fejleszteni a vállalkozását, mondjuk egy faipari gép beszerzésével. Pedig ma úgy tűnik, hogy egyáltalán nem mindegy, mert ha a nevezett cég egy 5000 fő feletti településen tevékenykedik, akkor szinte egész évben, hajrá vásárolhat 40 százalékos „intenzitás" mellett, de ha egy kis faluban működik, akkor várhatja az évi egyszeri Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban kiírt pályázati lehetőséget, igaz 60 százalék támogatással" - mondta lapunknak Ferenczy Károly, a Brüsszel Center Magyar Pályázati Tanácsadó Központ értékesítési igazgatója. De ha valakinek az év első felében, ráadásul sürgősen kellene az eszköz, akkor nem segít rajta a szeptember- októberi kiírás.

Ferenczy szerint ugyancsak problémát okoz, hogy a központi régióban általában mások a feltételek, példaként a TÁMOP-2012-2.1.3 pályázatot említette, ahol „láthatjuk azt a döbbenetes aránytalanságot, amivel sem a pályázók, sem programok egyéb résztvevői sem tudnak mit kezdeni." Történt ugyanis, hogy a teljes rendelkezésre álló 21 milliárd forintos keretből 20 a konvergencia régióé, míg 1 milliárd forint a Közép - magyarországi régióban tevékenykedő cégek fejlesztésére fordítható. Éppen ezért elengedhetetlen szerinte, hogy a Közép-magyarországi Régióban (ahol egyébiránt a legtöbb a vállalkozás, legnagyobb a konkurenciaharc) további, e cégek mennyiségéhez és igényekhez mért további forrást vonjanak be.