Az exporthoz két dolog kell: idő és pénz

A nemzetközi terjeszkedés a bukás veszélyét is magában hordja, amennyiben tudás, jól átgondolt stratégia és pénzügyi források nélkül fog bele a vállalkozás. Jó hír, hogy egyre több kedvezményes konstrukció segíti az exportőröket, és a kockázati tőketársaságok is nyitottak a finanszírozásra, persze feltételekkel.

Összeomlik a magyar egészségügy?
Mennyi pénz hiányzik a rendszerből?
Mitől lesznek rövidebb várólisták?
Csak a magánegészségügyre számíthatunk?
Online Klasszis Klub élőben Rékassy Balázzsal

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a szakértőtől!

2024. szeptember 18. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A nemzetközi versenybe való bekapcsolódás nem egyenlő azzal, hogy ezután a termékünket vagy a szolgáltatásunkat messzebb értékesítjük. Nagyobb piacon, élesebb versenyben kell helytállnunk, komoly erőfeszítések árán. Pluszemberre lesz szükség a cégben, meg új piaci és jogi ismeretekre, új üzleti modellre és árképzési stratégiára, valamint engedélyekre. Mindehhez pedig legalább egyéves előkészítő munkára, mialatt pénzt nem hoz az export, de a piacépítés sokat elvisz. A külpiacra lépés költségvonzata jelentős még akkor is, ha szó sincs külföldi gyáregység vagy raktár építéséről, bérléséről.

Ami kicsiben működik, nem biztos, hogy nagyban is... Fotó: Förster Tamás/PP Archív

A kezdeti folyamatok finanszírozása csupán kivételes esetekben működik önerőből, és az sem biztos, hogy az első sikeres üzletek bevételéből a cég később állni tudja a bővülés költségeit. Ebből a szempontból az első piac tudatos kiválasztása a kulcs. Ahogyan Gyurácz Németh Iván, az M27 ABSOLVO partnere egy konferencián fogalmazott: „Nem feltétlenül a legnagyobb piac a legjobb első célország.” Mind finanszírozási, mind pszichés szempontokból érdemes kicsiben kezdeni.

A kereskedelmi bankok a már sikeres, piacot igazolni tudó, kockázati szempontból finanszírozható vállalkozások számára szívesen adnak forgóeszközhitelt, függetlenül attól, hogy a cég belföldre szállít vagy külföldre. A hitel ára azonban jócskán túllépi a tíz százalékot, és a kért biztosítékok köre is sokakat elrettent. Dedikáltan marketingre pedig egyetlen bank sem nyújt finanszírozást. Egyre több azonban a bevonható kedvezményes forrás, ha a cég tényleg komolyan gondolja.

Vissza nem térítendő forrás

Augusztusban végre megnyílt a GOP-3.3.3 pályázat, amiből szinte minden finanszírozható, ami a külpiacra lépés előkészítéséhez szükséges. Az Új Széchenyi Terv programja úgy támogatja a cégek piacra jutását, hogy tanácsadói szolgáltatás igénybevételéhez ad vissza nem térítendő támogatást a költségek legfeljebb 50 százalékáig. Az elvileg 2013-ig nyitva álló konstrukció mögött hárommilliárd forint van, amelyből a vállalkozások piaci megjelenéséhez és a piaci versenyben való eredményes részvételhez szükséges információk, a vállalkozásspecifikus üzleti tanácsadás és a marketingköltségek is fedezhetők.

Mi mindent kell megtudnunk az oroszországi üzlethez?

Hogyan üzleteljünk Kínában?

Hárommilliótól 20 millió forintig igényelhetnek forrást a kis- és középvállalkozások, ha rendelkeznek exportképes termékkel vagy szolgáltatással, ha eltökélten új piacokra törnek, hogy növeljék az exportból származó bevételüket. A kiírás „Versenyképességi feltételek” címszó alatt nagyon konkrétan megszabja, hogy milyen cégek pályázatára számítanak: vagy már exporttapasztalattal rendelkezők vagy a legalább a stratégia szintjén a külpiacra jutást tervező és arra előkészületeket tevők pályázhatnak eredményesen. Persze ingyen semmit nem adnak, a pályázónak vállalnia kell, hogy tartja a foglalkoztatottainak a számát, valamint azt, hogy vállalaton belül kialakít egy marketingpozíciót, és betölti a munkakört évekig.

A pályázathoz szükséges saját erő is biztosítható külső forrásból. A Magyar Fejlesztési Bank Vállalkozásfinanszírozási Program Támogatás Plusz konstrukcióját kifejezetten az uniós pályázatok vissza nem térítendő támogatásaihoz szükséges önrész finanszírozására fejlesztették ki, és ugyanez a célja a KAVOSZ 2 százalékos állami kamattámogatással kínált Széchenyi Támogatást Megelőlegező Hitelének. Szintén állami kamattámogatás teszi olcsóbbá a Magyar Export-Import Bank (Exim) hiteleit (a megújult stratégiáról részletesen a 24. oldalon olvashat).

Egy kockázati tőkés tapasztalatai

Új pályázat
2012. április 14. és 2013. június 30. között megkezdett külpiaci projektek megvalósítására lehet pályázni 2013. január 16-ig. A HITA 400 millió forintos keretösszeggel vissza nem térítendő forrást kínál magyar mikro-, kis- és középvállalkozásoknak, amelyek magas hazai hozzáadott értéket jelentő termékeket és szolgáltatásokat állítanak elő, amelyekkel szeretnének megjelenni az exportpiacokon. Az utólag adható támogatás maximális összege és mértéke jogcímenként és jogcímelemenként változó (részletesen a www.hita.hu oldalon). Nem kaphat támogatást az a cég, amelynek köztartozása van, vagy negatív a saját tőkéje, és az sem, amelyiknek nincs működő, idegen nyelvű honlapja, amely részletes tájékoztatást nyújt a tevékenységéről, termékeiről, elérhetőségi adatairól. A HITA támogatja a külföldi kiállításon való megjelenést évente feljebb három alkalommal, ott információs stand működtetését, illetve a külföldön szervezett termékbemutató, sajtótájékoztató költségének legfeljebb 50 százalékát. A külföldi iroda, bemutatóterem éves bérleti díjához is nyerhető hozzájárulás. A plafon: 2,5 millió forint, a költségek legfeljebb 50 százaléka. Az Európai Unió Bizottságának rendelete szerint a támogatás a „de minimis” kategóriába tartozik.
A külpiacra jutás tőkeproblémáit és sikeres menedzselésének gondjait átvállalhatják a kockázati tőkebefektetők is, akik kifejezetten azokat a cégeket keresik, amelyek nemzetközi növekedési potenciállal bírnak. Gyakorlati tapasztalatok mutatják: az a cég, amelyik megfelel egy kockázati tőketársaság elvárásainak, képes sikereket elérni külföldön is. A szempontok között ugyanis jelentős az átfedés: rendelkezik komoly üzleti tervvel, a menedzsment ezt hitelesen tudja képviselni, és képes másokat is meggyőzni a piaci elképzeléseiről.

– A kockázati tőkét sokszor úgy határozzák meg, hogy keresi a kockázatot, de valójában hozamot szeretne realizálni, és ezért hajlandó kockázatot is vállalni – hangsúlyozta Tánczos Péter, az Euroventures Zrt. igazgatóságának és befektetési bizottságának elnöke a HVCA, a JVSZ, az MKSZ, a HITA és az M27 ABSOLVO közös rendezvényén.

A kockázati tőketársaság az elmúlt húsz év befektetései alapján összegezte, hogy mik azok a tényezők, amelyek sikeres külpiaci belépéshez vezettek, és amely szempontokat a befektetés során fokozottan vizsgálnak.

Az első és legfontosabb az ambíció: a vállalkozás, amely tőkét szeretne bevonni, számol-e a külpiaci növekedés lehetőségével. Az Euroventures által vizsgált befektetések 69 százaléka rendelkezett külpiaci növekedési tervvel, és ezen belül 70 százalék sikeresen végrehajtotta azt. Azt is elemezték, hogy a társaságnak voltak-e exportértékesítési tapasztalatai a tőkebefektetést megelőzően. Az eredmény itt már nem olyan egyértelmű: a már működő cégek többsége rendelkezett tapasztalattal, sőt exportnövekedési tervvel is, míg azok, amelyek nem, inkább a startup-ok közül kerültek ki. Ugyanakkor egyik sem tűnik a siker garanciájának a vizsgált cégek alapján.

Ami kicsiben működik, nem biztos, hogy nagyban is

Mi kell a stratégiai befektetőnek?
A banki finanszírozás beszűkülésével felértékelődött a tőkebefektetések szerepe. Bár a JEREMIE program hatására a kockázati tőkebefektetések nagy nyilvánosságot kapnak, a vállalkozások számára nem ez az egyetlen lehetőség tőkebevonás terén. Magyarországon ritkán hallani stratégiai befektetésről, pedig a lehetőség nálunk is adott lenne. Sőt, egy külföldi szakmai befektető számára a kelet-európai piac még mindig hordoz lehetőségeket.
– A kicsiben működő rendszer nem predesztinálja a vállalkozást arra, hogy ugyanazt nagyban is megvalósítsa. Akinek kicsiben van tapasztalata, nehezen lép ki abból – mutatott rá a szakember. Az egyediség viszont minden esetben versenyelőnyt jelentett az exportpiacokon. Itt elsősorban innovációra kell gondolni, és nem feltétlenül „ismeretlen” termékre. A kockázati tőkések tapasztalatok híján ugyanis kevésbé szívesen fektetnek ilyenbe.

Ám ha egy vállalkozás nem képes saját erejéből exportpiacra lépni, és úgy dönt, hogy külső forrást von be a beruházásra és az emberi erőforrás bővítésére, csapdahelyzet állhat elő: előfordulhat, hogy mire a piacra ér, a korábban reálisnak látszó árelőnye már szertefoszlott, hiszen „mesterségesen” megnövelte a költségeit, az amortizációt, a bérköltségeket, a nagyobb forgalom miatt magasabb a forgóeszközigénye és annak a kamatköltsége. Szóval mire valóban összemérhetővé válik a nagyobb volumenben gyártó külföldi versenytársakkal, kénytelen drágábban adni a portékát. Könnyen válhat tehát a tőkeinjekció halálossá, amennyiben az egyetlen versenyelőnyünk az árban van.

Véleményvezér

Újabb fordulóponthoz érkezett az ukrajnai háború

Újabb fordulóponthoz érkezett az ukrajnai háború 

Egyre durvul a háború.
Épül-szépül az Orbán-család szuper luxus kastélya

Épül-szépül az Orbán-család szuper luxus kastélya 

Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország.
Fejenként 600 millió forintról maradtak le a magyar kutatók

Fejenként 600 millió forintról maradtak le a magyar kutatók 

A tudáspiacon a nulla eredmény rendszerszintű hibát jelez.
Sokba kerül nekünk szegény adófizetőknek a kormánypárti urak kissé zavaros szerelmi élete

Sokba kerül nekünk szegény adófizetőknek a kormánypárti urak kissé zavaros szerelmi élete 

Kinek a pap, kinek a papné, valakinek meg mindkettő.
Teljes csőd az eddigi magyar energiapolitika

Teljes csőd az eddigi magyar energiapolitika 

A hintapolitika miatt belassult Orbán-kormány nem nagyon tud gyorsan reagálni a váratlan fejleményekre.
Leteszek két és félmillió forintot és soron kívül már meg is operálnak az egyik állami kórházban

Leteszek két és félmillió forintot és soron kívül már meg is operálnak az egyik állami kórházban 

Ez már döfi, a szó átvitt és valódi értelmében.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo