A legjobb stratégia mindig a megelőzés. De mi is csak emberek vagyunk, ellenfeleink pedig egyre találékonyabbak és elszántabbak. Tökéletesnek tűnő áloldalakat készítenek, ahol elhitetik, hogy belépőket nyerhetünk – melyek postázásához még a bankkártyaadatainkat is meg kell adni… Ma már nyelvileg is nagyot fejlődtek az átverések: a két évvel ezelőtt FedEx nevében elkövetett csalás ugyan magyar nyelven, de hibásan, ékezetek nélkül igyekezett megtéveszteni a mobiltelefon tulajdonosokat.
Azóta az SMS adathalászat, a smishing egyre nagyobb méreteket öltött, egyre pontosabb és nyelvileg tökéletesebb lett: a mostanában futó kampányban +33-as előhívószámmal rendelkező franciaországi telefonokról érkeznek az sms-ek. Vámkezelésre, címegyeztetésre, egyéb mondvacsinált blokkolási problémákra hivatkozva kártékony linkeket mellékelnek, amik aztán például a Google és egyéb bejelentkezési adatokat próbálják meg tőlünk ellopni. Párszáz forintot kérnek, ami nem tűnik nagy veszteségnek, ám sokan nem számolnak azzal, hogy hackereknek adták meg a bankkártyaadataikat, ezért ennél sokkal több pénzük is bánhatja. Az ESET szakértői szerint így mindig fel kell készülnünk a gyors cselekvésre egy esetleges átverés esetén, hogy minimalizáljuk a károkat.
Az érme két oldala
Néhány esetben rögtön nyilvánvaló, hogy valami baj történt, például rákattintunk egy adathalász linkre, és a másodperc törtrésze alatt tudatosul, mit tettünk. Más esetekben azonban kevésbé nyilvánvaló, hogy áldozatokká váltunk. Előfordulhat, hogy egy harmadik félnél, valamilyen általunk használt szolgáltatásnál történt incidens: adatlopás vagy adatszivárgás által jutnak bankkártyaadataink vagy személyes adataink hackerek kezébe. Ezeket az adatokat általában egy csalók által használt kiberbűnözői piactéren értékesítik.
