A kiberbiztonsági kockázatot tekinti idén a legnagyobb fenyegetésének az európai CRO-k négyötöde (82 százalék), míg globálisan ez az arány 73 százalék. Egyre valósabb a nemzetállamok közötti kiberháború veszélye a kiélezett geopolitikai helyzetben a 17 nagy európai bankban megkérdezett szakértő döntő többsége (71 százalék) szerint. Tízből nyolc vezető (82 százalék) a nemzetközi feszültségek növekedésére számít.
"Évek óta az adathalászat, a rosszindulatú malware programok, a kibertámadások, az online csalások és a spam üzenetek nehezítik meg leginkább a vállalatok működését itthon és világszerte. Az Európai Unió komoly lépéseket tett a közelmúltban a helyzet kezelésére, hogy megerősítse a kontinensen működő cégek online védelmi képességeit, ami számos kihívást hozott az érintett szervezeteknek” – hangsúlyozta Zala Mihály, az EY kibervédelmi szolgáltatásokkal foglalkozó vezetője.
A kibertámadások elleni védekezés összehangolása érdekében egységes törvényi szabályozást hozott létre az Európai Bizottság. A digitális működési ellenálló képességére vonatkozó szabályozás, a DORA (Digital Operational Resilience Act) 2023. január 16-án lépett hatályba.
A rendelet harmonizálja és szigorítja a pénzügyi szektor informatikai biztonsági szabályait, hogy súlyos működési zavarok esetén is kikezdhetetlenek maradjanak a digitális rendszerek.
Az előírások értelmében minden érintett vállalkozásnak gondoskodnia kell arról, hogy a zavarok és fenyegetések összes lehetséges típusának ellen tudjon állni. A DORA a különböző pénzügyi szervezetekre és nekik IT szolgáltatást nyújtó külső szolgáltatókra is vonatkozik.