2008 óta a nyugati államok egyre komolyabb lépéseket tesznek a nemzetközi adóelkerülés által okozott károk mérséklésére. Több nemzetközi egyezmény, információcsere, európai uniós szabály vagy akár az USA úgynevezett FATCA-rendszere igyekeznek véget vetni annak, hogy adózók vagyonukat külföldi társaságokba rejtve tartsák. Baráti Ákos, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje szerint minden ilyen törekvés kerékbe törhet azonban a bitcoin és a hozzá hasonló fizetőeszközök tömeges elterjedésével.
A bitcoin alapját képező blockchain technológia lényegéből adódóan ezen ügyleteknél nincs egy központi elszámolóház a felek között (mint a banki átutalás esetén a pénzügyi intézet), hanem a publikus nyilvántartás miatt a közösség egésze felügyeli azokat, azonban a felhasználók anonimak, így a tranzakciók mögött álló emberek és az üzletek részletei lenyomozhatatlanok.
Ebből a szempontból a bitcoin hasznosabb, mint a készpénz. Hagyományosan a feketegazdaságban készpénzt használnak, hiszen annak a mozgása nehezen ellenőrizhető. A bitcoin hasonló módon utalható át, csak nagyobb mennyiségben és könnyebben. Napjainkra egyre szaporodnak annak legális és hétköznapi elfogadóhelyei – már Magyarországon is fizethetünk egyes helyeken bitcoinnal fodrászért vagy akár ügyvédi szolgáltatásért. (Sőt, lakást is vehetünk rajta!) Így a kriptovaluták alkalmasak adóelkerülésre és nagyobb vagyonok felhalmozására is.
Hogyan nevezzelek?
Az EU-tagállamok szerint a bitcoin fizetőeszközzé való minősítése csak áfaszempontból határozza meg az adózási következményeket, és az nem hat ki más adónemekre. Jövedelemadók terén az egyes tagállamok a bitcoint általában fizetési ígérvényként, követelésként kezelik, és a bányászatából, értékesítéséből vagy fizetőeszközként való felhasználásából eredő következményeket is ekként állapítják meg.
Hasonlóan áll a kérdéshez a magyar adóhivatal is: a hatóság gyakorlatában a bitcoinból eredő nyereség a társasági adó rendszerében pénzügyi műveletből származó jövedelemnek minősül, és ekként adózik. Több dilemmát vet fel a bitcoinból származó jövedelmek kezelése a személyi jövedelemadó szempontjából. Mivel azonban az ilyen jövedelem sem árfolyamnyereségnek (hiszen a bitcoin nem értékpapír), sem ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó bevételnek nem tekinthető, így az egyéb jövedelemként adózik – és azon az szja-n túlmenően 19,5 százalék egészségügyi hozzájárulás is fizetendő.
Mi lesz a jövő?
Számítani lehet rá, hogy hamarosan a világ minden táján szigorú szabályozás alá fognak esni a kriptovaluták, amely feltehetően számolni fog az adózási kérdésekkel is, megpróbálja felszámolni az anonimitást és megakadályozni a digitális adóelkerülés ezen módját. A labda jelenleg a hazai és az európai döntéshozók oldalán pattog. Más vélemény szerint azonban bármely korlátozás vagy tiltás ugyanolyan hatástalan lesz, mint az alkoholtilalom a 20-as évek Amerikájában. Ez azt eredményezné, hogy a kriptovaluta-kereskedelem nem szűnne meg, csupán „a föld alá települne”, és továbbra is alapot adna az adóelkerülésre.
