A Világgazdasági Fórum és az INSEAD által közösen készített Nemzetközi Információs Technológiai Jelentés (Global Information Technology Report - GITR) létrejöttét a Cisco Systems támogatta. A jelentés részét képezi a hálózatos gazdaságra való felkészültség mértékét jelző mutatószám, a Networked Readiness Index (NRI), amely lehetőséget ad annak megítélésére, hogy az egyes országok hogyan állnak az infokommunikációs technológia (ICT), és konkrétan a szélessáv nyújtotta lehetőségek kihasználásában.

A hírekbe általában csak az NRI mutatók alapján készült ranglista jut el (Magyarország 134 ország közül a 41. helyet foglalja el), azonban az NRI mutatószám és annak időbeli alakulása ennél jóval nagyobb információtartalommal bír. Ahogy a mellékelt ábrából is látszik, Magyarország NRI mutatószáma a korábbi években javult, ám az elmúlt két évben csökkenni kezdett. Összességében az ország nagyjából megőrizte a pozícióját a világátlaghoz képest. Úgy tűnik, hogy az ország elmulasztott egy lehetőséget verseny-képességének javítására, illetve általánosságban az ICT-ben, konkrétan pedig a szélessávban rejlő potenciál kiaknázására.

Ahhoz, hogy képet adhassunk egy ország infokommunikációs fejlődéséről, az "ICT Map" (ICT térkép) legfrissebb kiadására és "Internet Stages" (Az internetes fejlettség lépcsői) című új elemzésre támaszkodunk. E két modell kombinációjából (és a szélessáv elterjedtségének alakulásából) nem csak a jelenlegi helyzetre vonatkozó megállapításokat tehetünk, de az elemzéseket a jövőre néző stratégia meghatározásához is felhasználhatjuk.

A fejlettség lépcsői

Az internet elterjedtségének vizsgálatával képet kapunk arról, hogy az egyes országok hol tartanak a vállalkozások és a lakosság internethasználatának tekintetében, és a teljeskörű internethasználat felé vezető úton.

Az internetkapcsolat ismerkedési szintbe egyország akkor tartozik, ha a felhasználók (az internet terén tapasztalattal bíró emberek) aránya eléri a 15%-ot, de a háztartások legfeljebb egynegyede rendelkezik saját otthoni kapcsolattal. A jelentésben vizsgált összesen 157 országból 39 tartozik ide. Ezen a szinten - a mikrovállalkozásokat leszámítva - gyakorlatilag minden vállalkozás és a városi háztartások nagy része rendelkezik internetkapcsolattal. Az internettel való ismerkedés nagy elvárásokat teremt, a használat gyors terjedése mögött többnyire az online szolgáltatások és a jobb minőségű kapcsolat iránti kereslet áll.

Magyarország az "extenzív" használat kategóriájába tartozik. Az "extenzív" szint olyan átmeneti kategória, amelyben a háztartások legalább negyedének van hozzáférése, de a szélessáv még nem egyeduralkodó.  Magyarország esetében az a kérdés, hogy vajon gyorsan áttér-e a következő lépcsőfokra, vagy tartósan megmarad ezen a szinten.

Az "intenzív" szinten a háztartások több mint fele (továbbá minden gazdasági szervezet és intézmény) szélessávú kapcsolattal rendelkezik. Főleg olyan országok tartoznak ide, ahol átlagosan a lakosság kétharmada már használja az internetet. Például egyes magyar városok már ezen a szinten lehetnek. Az e-kereskedelmi, e-kormányzati szolgáltatások, B2B csoportmunka és a közösségi hálózatok elterjedtek, és a társadalmi szerkezet és a gazdaság szerves részévé váltak.

ICT Map

A fentiekben meghatározott lépcsők segítenek tisztább képet kapni arról, hogy a hálózatok széleskörű elterjedéséhez milyen kritikus tömegre van szükség. Egy ország infokommunikációs fejlettségének megállapításához az átfogó képet adó "ICT Map"-et használjuk. Ez az ICT infrastruktúra, a gazdasági környezet (ökoszisztéma) és a technológia alkalmazása közötti kapcsolatrendszert tárja fel - az NRI adatai alapján.

Az ICT Development Map, azaz az ICT fejlettségi térkép összeállításához a 2008-2009-es NRI adatokat használtuk, ahol 127 országról, köztük Magyarországról rendelkezünk adatokkal. A két tengelyen az ICT infrastruktúra és a gazdasági környezet helyezkedik el. Magyarország pozíciója jól rávilágít annak az előnyeire, ha egy ország egyszerre fordítja figyelmét az ICT infrastruktúra és a gazdasági környezet fejlesztésére, és ezzel segíti elő a technológia alkalmazását. Az infrastrukturális beruházások magukban is rendkívül fontosak, de sokkal nagyobb eredményt hoznak, ha kedvező gazdasági környezetben valósítják meg őket.

Ha összehasonlítjuk Magyarország gazdasági környezetét a hozzá hasonló országokéval és a legjobb gyakorlattal, akkor látjuk, hogy komoly lehetőségek vannak a szabályozói, üzleti és piaci környezet fejlesztésében. Bár az ország nagyjából hasonló helyzetben van, mint társai, a legjobb ICT környezettel rendelkező országokhoz viszonyítva van lemaradása. Az infrastruktúra méretét tekintve Magyarország GDP-hez viszonyított IT-kiadásai a regionális társakéhoz képest magasabbak, ám messze elmaradnak az "ICT Best practice" (a legjobb gyakorlat szerint működő) országok szintjétől. A szélessáv elterjedését és alkalmazását támogató állami és magánberuházások hozzájárulhatnak az országnak a hálózatok használatából eredő versenyképességének javulásához - mivel Magyarországot már most is viszonylag magas szintű internethasználat (innen adódik az extenzív szintbeli besorolása) és stabil gazdasági környezet jellemzi.

Magyarországon elterjedt

A gazdasági környezet és az infrastruktúra jelen elemzése általánosságban tekint az infokommunikációra (mint fontos alapra), ám a hangsúly a szélessáv alkalmazásán és használatán van. Az internetkapcsolat fő előnyeit szélessáv esetén lehet kihasználni, ezért érdemes a szélessávú kapcsolatok alakulását illetve azt vizsgálni, hogyan hatnak erre az ICT térképen elfoglalt pozíciók.

Magyarországon jelentősen magasabb a szélessávú penetráció, mint a régióbeli szomszédoknál, sőt, még a hasonló jövedelemmel rendelkező országoknál is kedvezőbb az elterjedtségi mutató, ám jelentősen elmarad a hasonló lélekszámú ICT "Best Practice" országokétól. Ez egy pillanatnyi állapot, a kérdés természetesen az, hogy a különbség nő vagy csökken. A 2005 és 2007 közötti időszakban az internethasználat világszinten jelentősen nőtt (ebből a szempontból itt inflexiós pont lehet). Az átlóban elhelyezkedő országokban (ahol a gazdasági környezet és az infrastruktúra fejlődése egyensúlyban van) mérték a legnagyobb növekedést a szélessávú penetráció terén.

A magyarországi szélessávú penetráció közel 9 százalékpontos növekedése (a 6%-ról 15%-ra emelkedő penetráció) ilyen szempontból nagyon biztató. Az ICT térképen kiemelkedő helyet elfoglaló országokhoz hasonló mértékű növekedéssel, amennyiben ez fenntartható, az ország további előnyökhöz juthat, ha a hálózatra, mint platformra tekintenek. A jelenlegi elterjedtség a technológia viszonylag korai alkalmazásának eredménye, erre építve és egy átfogó szélessávú stratégiát megvalósítva az ország sokat profitálhat a jelenlegi gazdasági válságból kivezető út során.