László Ervin professzor, a Budapest Klub alapítója és elnöke megnyitó beszédében olyan szélesebb összefüggésekre világított rá, mint a földet veszélyeztető folyamatok és a planetáris felelősség. Az ipari forradalmak – az információs technológia révén ma is egy ilyennek vagyunk tanúi – nem csak a technikát változtatták meg, hanem a társadalmat is. Aminek a következtében a világ népességének a nagyobbik része egyre nehezebb helyzetbe kerül, míg a gazdaság egyre koncentráltabban nő. Harminc éve talán igaz lehetett Milton Friedmann tézise, miszerint a vállalati kultúra felelőssége kizárólag a profitnövelés, a mai helyzetben azonban senki, egyetlen kormány, egyetlen multinacionális cég sem vonhatja ki magát a „stake holder” felelőssége alól. „Globalozation means stakeholders and responsilibities ewerywhere, wich have to be managed. It’ s quite a different level of comlpexity” – idézte a professzor Ander Dahling, az IKEA elnökének a felelősségről szóló, példaértékű hitvallását. Ami, ha lassan is, de terjed. A lényege, hogy a felelősség teljes és az üzletileg sikeres magatartás nemhogy nincs ellentmondásban egymással, hanem egyre inkább igaz, hogy hosszú távon az előbbi feltétele az utóbbinak.

Fekete Gábor , a MEH Informatikai Kormánybiztosság programkoordinációs főosztályvezetője ezen a konferencián jelentette be az új, SZT -6-os pályázatot, ami az internet illetve az e-kereskedelem lehetőségeinek a kiaknázásában segíti a kis- és középvállalkozásokat. A december 1-jétől igényelhető támogatást (a részletek a www.ikb.hu honlapon), csakúgy, mint a korábbi, 5-ös számú pályázat esetén - „A” és „B” részre osztották. Az első csoportba kerülhetnek azok, akiknek eszközökre lenne szükségük, többek között ahhoz, hogy a jövőben elérhessék az olyan kormányzati portálokat, ahonnan például egyszerűbb könyvelési, számlázási programok tölthetők majd le, illetve mindenféle, a kisvállalkozásokat segítő információk találhatók. Az önrész természetesen most is feltétel. A főosztályvezető szerint mintegy cég pályázatát várják első körben, akik között mintegy 300 millió forintot osztanának ki. A második csoportban azok a professzionális vállalkozások kérhetnek támogatást, akik saját maguk olyan alkalmazásokat, tartalomszolgáltatást kínálnak, amelyek más kisvállalkozások informatikai fejlesztéseit segítik.
Az „A” részben feltétel, hogy a nyertes pályázó saját üzleti beszámolóját nyilvánosságra hozza az interneten, a „B” részben pedig egy bizottság előtt kell prezentációt tartani, illetve vállalni kell, hogy a támogatott szolgáltatást a cég minimum egy évig nem hagyja abba.
A pályázat kezelője a Regionális Fejlesztési Holding Rt. A pályázatok postai beadásának határideje: december 28.

Dessewffy Anna , a MEH Informatikai Kormánybiztosságának főcsoportfőnöke az e-kereskedelem jogi szabályozásának eredményeiről és a megoldásra váró kérdésekről ígértbe beszámolóját, miután irányításával készülnek ezen jogszabály-tervezetek. Előadásában alaposan ismertette a szeptember 1-től életben lévő elektronikus aláírásról szóló törvényt, majd röviden szólt a konferencia időpontjában a parlament előtt lévő e-kereskedelmi törvényről. Ez minden olyan szolgáltatást magában foglal – hangsúlyozta -, amit IT-útján nyújtanak. A törvény hatálya alá tartoznak – a belföldi székhelyű szolgáltatók mellett – azok is, akik szolgáltatásaikat Magyarországra kínálják, ami kiderülhet például abból, hogy honlapjuk magyar nyelvű (is), a fizetés pedig forintban (is) teljesíthető.
A készülő törvény elsősorban a fogyasztók védelmét hivatott biztosítani – mondta a főcsoportfőnök. Néhány passzusa: az információt nyújtó szervezet köteles közzé tenni az azonosítását szolgáló adatokat, engedélyét (ha tevékenysége engedélyhez kötött), felügyelő hatóságát, szakképzettségét (ha ez feltétele annak, amit kínál), a szolgáltatásért kért ellenértéket stb.
Nagyon fontos, hogy a szolgáltató rendszere tegye lehetővé a potenciális megrendelőnek a rendelés feladásakor elkövetett esetleges hibáinak a kijavítását; és hogy az ajánlat ne vezessen félre, pontosabban aki nem akar szerződni, az véletlenül – például egy figyelmetlen klikkeléssel – ne legyen erre rávezetve. Továbbá a vevői ajánlat beérkezésétől 48 órán belül vissza kell jelezni, mert ez időn túl az ajánlattevő kötelezettsége azzal kapcsolatban megszűnik.

A tartalomszabályozással a törvénytervezet nem kíván foglalkozni – utalt az ekörül kialakult vitára Dessewffy Anna -, ezért a médiatörvény hatálya alá eső vállalkozásokat kiveszik az e-törvény hatóköréből.
A jogszabályok közötti összhang érdekében hamarosan sor kerül a számviteli – és adótörvények módosítására is, az e-gazdasághoz igazítva azokat.