A kerekasztal-beszélgetéseken résztvevő piackutatók, kormányzati képviselők és szolgáltatók megvitatták álláspontjukat arról, hogy mit kell tenni annak érdekében, hogy a hírközlésben nélkülözhetetlen, felhasználói igényeket kielégítő tartalom eljuthasson a fogyasztókhoz.

A nyitó előadást Yves Blondeel, a T-REGS képviselője tartotta, melyben konkrét példákkal illusztrálta milyen lehetőségek vannak a hatékony fejlesztésre. Kiemelte a PPP-konstrukciók jelentőségét, vagyis az állam és a versenyszféra összefogását, melyen keresztül nagyban növelhető egy ország versenyképessége. Blondeel hangsúlyozta: "Mivel az átlagosnál nagyobb kockázatú befektetésről van szó, ezzel arányosan nagyobb összegeket is kell invesztálni a beruházóknak."

Miért csak 30 százalék?

Megoszlottak az egyes vélemények arról, hogy Magyarországon mi a nagyarányú digitális írástudatlanság legfőbb gátja, és hogy miért maradunk el az internet penetráció tekintetében az uniós átlagtól közel 30 százalékkal. Piackutatói oldalról állítják: nem a fogyasztó a zászlóvivője a haladásnak. A Tárki, Bell Research, GKIeNet és az Ariosz munkatársai egyetértettek abban, hogy nem a széles sáv iránti fogyasztói igény generálja a fejlesztést, hanem a szolgáltatók.

Baja Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási informatikáért felelős kormánybiztosa a kormányzati kerekasztal résztvevőjeként elmondta, hogy az állami dokumentumok a közeljövőben digitálisan is kitölthetőek lesznek, ami várhatóan könnyebb ügyintézést, és a széles sávú internet iránti növekvő keresletet hoz magával. Kifejtette azt is, hogy komoly versenyhátrányt okoz az országnak az a tény, hogy a legolcsóbb széles sávú csomagok ára - a jövedelmi viszonyokat figyelembe véve különösen - magasabb az uniós országok árainál. Hatékonyabb szabályozást és állami részvétellel történő infrastruktúrafejlesztést javasolt a helyzet feloldására. Bóna Ákos, korábbi hírközlési ügyekért felelős szakállamtitkár, jelenleg a Szélessáv Alapítvány vezetője, hozzátette: "Az árak csökkentése önmagában nem elég, a motiváció hiánya még erősebb akadálya az internet terjedésének." Bóna a kormányzat, a piac és a civilek összefogását tartja elkerülhetetlennek az előrelépéshez és összehangoltabb megközelítést sürgetett az internet penetráció növelését célzó állami pénzek elköltésében.

Versenykérdések

A szolgáltatói oldalról a Digi Tv, a Magyar Telekom, a GTS-Datanet és a UPC képviselői reflektáltak Baja Ferenc felvetéseire, illetve vázolták terveiket. Egybehangzóan elutasították az állami beavatkozást és a mesterségesen gerjesztett versenyt. Véleményük szerint e nélkül is verseny van a piacon, inkább a motivációs problémát orvosolnák. A fejlesztések is szóba kerültek, például a Magyar Telekom napokban nyilvánosságra hozott terve, mely szerint egymillió háztartásba juttatják el az optikai hálózatot. Kollár Péter, a UPC vezérigazgató-helyettese pedig elmondta, hogy jövőre megkezdik az átállást a DOCSIS 3.0-ra, ami lényegesen megnöveli a  kábeles internet szolgáltatások sávszélességét. Magyarország lefedettségét a szolgáltatók jónak minősítették, ahogy az elmúlt három évben a szolgáltatói oldalon tett erőfeszítéseket és elért eredményeket is.