Szereplők és várakozások - Az ár jelentős tényező lesz

A távbeszélő-szolgáltatás nyújtására kötött koncessziós szerződésekben foglalt kizárólagos jogok 2001 végén - illetve egy-két esetben 2002. november elsején - lejárnak, s a teljes hírközlési piacra kiterjedhet az egyes területeken már megindult verseny. Az előrejelzések szerint a liberalizációval a nemzetgazdaság és ma fogyasztók is nyernek. A szolgáltatók pedig… Majd a piac dönt.

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

A távközlési és postai szektor hozzájárulása a GDP-hez 1999-ben a GKI Gazdaságkutató Intézet tanulmánya szerint 3,8 százalék volt, s ennek döntő részét a távközlés adta. Az intézet előrejelzése szerint a szektor súlya növekszik, és 2010-re a liberalizáció hatására hozzájárulása 6,1 százalékos lesz. A távközlési beruházások volumene 1994-1999 között folyó áron közel 800 milliárd forint volt. Tavaly a teljes nemzetgazdasági beruházásokban több mint 12 százalékot tettek ki. A GKI előrejelzése szerint az intenzív beruházási tevékenység a liberalizáció után folytatódik, s a versenypiac kialakulása, a gyors technikai-technológiai fejlődés és a hazai gazdaság fokozódó integrálódása következtében ez az arány hamarosan elérheti a 13-14 százalékot.
A liberalizáció hatására a távközlési szolgáltatásokban összességében évi 6-8 százalékos árcsökkenés várható a GKI hosszú távú modellszámításai szerint; a vezetékes telefon esetében 2004-2005-ig körülbelül 10, a mobiltelefóniában pedig 30-50 százalékos relatív árcsökkenés következik be. Ennek inflációcsökkentő hatását néhány éven át 1, később 0,3-0,4 százalékpontra becsülik. A liberalizáció néhány éven keresztül 1 százalékos további GPD-növekedést is eredményez.
Úgy tűnik tehát, hogy a piac felszabadításával mind a nemzetgazdaság, mind a fogyasztó nyerni fog, ha az egyéb körülmények nem változnak meg drasztikusan.

A liberalizáció hazai szereplői nagy valószínűséggel azok közül a cégek, tulajdonosi csoportok közül kerülnek ki, amelyek már ma is jelen vannak a versenyszférába tartozó adatátvitelben vagy a koncessziós helyi távbeszélő- és a mobiltávbeszélő-piacon.
A legjelentősebb a Matáv csoport, idetartozik a koncessziós magyar-izraeli Emitel, a két Westel és a Matávnet is; nemzetközi hátterét a Deutsche Telekom adja. A csoport erősségét egyrészt a hosszú ideig fennállt monopolhelyzete, másrészt a versenyszférában is viszonylag erős pozíciója adja.
Jelentős versenytársa lehet a Vivendi csoport, amely mára a legnagyobb vezetékes távközlési szolgáltatóvá nőtte ki magát. A kilenc primer körzetben szolgáltatást nyújtó cég mögött a Vivendi Telecom International áll, amelynek 1999 novembere óta magyar leányvállalata is van. Ezenkívül - az üzleti kommunikációs piacra való belépés érdekében - 100 százalékos tulajdoni arányban létrehozta a PartnerCom Rt.-t. A csoporthoz jelenleg nem tartozik mobilszolgáltató.
Kiegyensúlyozott, sokoldalú csoportot alkot a PanTel, a Pannon GSM és az EuroWeb trióból álló, a legutóbbi időkig a holland KPN nevével fémjelzett társaság. Nemrégiben azonban a KPN bejelentette, hogy megválik magyar üzletrészeitől, így most bizonytalan a társaság külföldi kapcsolatrendszere, amelybe a Pannon GSM révén a jó nevű norvég Telenor és a svéd Sonera is beletartozik. E kör azonban a tulajdonosváltás után is erős versenytársként léphet fel a liberalizált piacon.
A Vodafone és az Antenna Hungária fémjelezte csoporthoz tartozik a vezetékes szolgáltatásokat nyújtó Novacom és a műholdas szolgáltató Hungarodigitel, s holdudvarában feltűnik a Magyar Posta is. A társaság külföldi kapcsolatait a Vodafone, az AirTouch és a német RWE Telliance jelenti. A csoportnak is jó esélyei lehetnek, ha lehetőségeivel és különleges adottságaival megfelelően tud élni.
Az említetteken kívül még a GTS-DataNet, a PSINet-Elender, a HTCC és a UPC-Monortel képeznek olyan erőt, amely egy-egy területen be tud lépni a piacra. Nem szabad azonban megfeledkezni a globális szolgáltatókról sem, mint amilyen a British Telecom, a Global One, de felléphet a hazai piacon a már saját irodával rendelkező Telenor is.

Végezetül essék szó az elvárásokról is. A BellResearch nemrég tette közzé legfrissebb felmérésének eredményeit, amelyben a távközlési liberalizációval kapcsolatos várakozásokról kérdezte meg 2000 budapesti közép- és nagyvállalat telekommunikációért felelős vezetőjét.
Nos, a megkérdezettek 75 százaléka szerint a telefondíjak csökkenni fognak, 26 százalék szerint jelentősen, 45 százalék szerint pedig nem jelentősen, de azért érezhetően; 19 százalék válaszolta azt, hogy nem lesz díjtételkihatása a liberalizációnak, míg 3 százalék szerint a díjtételek növekednek majd.
Az új belépőkkel szemben, úgy tűnik, nincsenek ellenérzések: a vezetők 83 százaléka nyilatkozott úgy, hogy hajlandó lenne a Matávon kívüli szolgáltatótól is igénybe venni vezetékes távközlési szolgáltatást. A legtöbb cég azonban legalább 10 százalékos tarifaeltéréshez kötötte az átállás feltételét, tehát azonos díjak esetén nem látják indokoltnak a váltást.

Liberalizáció után

Míg a hazai távközlési piac a teljes liberalizációra készül, addig Európában már megszülettek az első tapasztalatok is. Az Európai Közösség a nyolcvanas évek második felében helyezett lépett fel erőteljesebben a liberalizált hírközlési piac megteremtéséért. 1987-ben jelent meg a távközlési szolgáltatások és eszközök piacának fejlesztéséről szóló bizottsági Zöld Könyv, majd konzultációk során újabb kiadványok születtek: 1990-ben a műholdas kommunikációról, 1994-ben a mobil- és személyi kommunikációról, majd 1994 végén, aztán október elején az infrastruktúra liberalizálásáról. Ezt az anyagot vitatta meg a Távközlési Tanács, és ennek alapján született meg a döntés, hogy az EK-tagállamok döntő többsége 1998. január elsejétől liberalizálja távközlési piacát. A határidő alól Luxemburg (6 hónap), Spanyolország (11 hónap), Írország (2 év), Portugália (2 év) és Görögország (3 év) kapott csak átmeneti időre felmentést. A teljes liberalizációt általában a szabályozás átalakítása, a független szabályozó hatóság létrehozása és sok esetben a monopolszolgáltató privatizálása előzte meg.

Németország

Németországban a liberalizált szabályozás speciális szabályokat írt elő a domináns piaci szereplőkre, és egyes esetekben a 25 százaléknál nagyobb piaci részesedést elérőkre, hogy megteremtse a lehetőségeket új piaci szereplők belépéséhez. Így 1998 első félévében már több mint 30 szolgáltató jelent meg a német piacon, s az év végére a távolsági hívások területén a piac 20, összességében pedig a távbeszélő szolgáltatások 10 százaléka került az új belépők körébe. A Deutsche Telekom ugyan ezután is tudta növelni bevételeit, de nem a nyereségét: az ugyanis 1999-ben 20 százalékkal csökkent. A távbeszélő üzletágban kieső bevételeit struktúraváltással, az adatátviteli és mobilszolgáltatásokból volt kénytelen fedezni.
Az árak átlagosan 30 százalékkal csökkentek a liberalizáció megkezdése óta; ezen belül a belföldi távhívások 70, a külföldiek több mint 80 százalékkal lettek olcsóbbak, a helyi hívások díja viszont 7 százalékkal emelkedett.
A szolgáltatók száma egy ideig nőtt. Az első két évben közel ötszáz engedélyt adtak ki, miközben a ténylegesen működő szolgáltatók száma 60-70 volt. Tavaly megindult a konszolidáció, s három nagy, teljes szolgáltatási kört nyújtó vállalatcsoport kialakulása - a Deutsche Telekom, a Viag Intercom és a Mannesmann körül -körvonalazódik.

Portugália

A 10 milliós lakosságú ország gazdasági teljesítményében is közel áll Magyarországhoz. Mivel azonban a liberalizáció itt csak 2000. január elsejével kezdődött meg, nehéz megvonni a mérleget. Az már látszik, hogy a piac viszonylag kis mérete és a korábbi monopolszolgáltató, a Portugal Telecom (PT) SA jó felkészültsége miatt csak kevesen kockáztatják a piacra lépést: 12 cég kért szolgáltatási engedélyt, többségük azonban még nem kezdte meg tevékenységét. Jelenleg két cég igyekszik felvenni a versenyt a PT SA-val. Az E3G nevű konzorcium - az Electricitade de Portugal áramszolgáltató és a Gas de Portugal közös érdekeltsége - mindössze hároméves, s ez nehezíti térnyerését a tapasztalt domináns szolgáltatóval szemben. A másik potenciális vetélytárs a Sonae.com, a Sonae SGPS kereskedelmi és ipari csoport távközlési cége.
Bár a PT SA már a liberalizáció előtt elkezdte csökkenteni az árait, az új szolgáltatók még ennek is csak az 50-70 százalékát kérik a távolsági és a nemzetközi forgalomban. Úgy tűnik, a piacon a fő problémát az okozza, hogy a kis méretek gazdaságtalanná teszik az önálló hálózat kiépítését, így viszont a konkurens cégek a PT-től függenek, hiszen az összeköttetéseket csak onnan tudják bérelni. Ezért várhatóan az új technológiák bevezetése fogja igazán meghozni a versenyt.

Ausztria

Először Ausztriában is hatalmas engedélyezési dömping alakult ki. Eddig 444 engedélyt adott ki a főhatóság, de ebből ténylegesen csak 67 szolgáltató működik a bérelt vonali és 70 a telefonpiacon, s az utóbbiból is csak 25-30 mondható jelentősnek. A hatalmas érdeklődés azonban meghozta az eredményt: a liberalizáció előtt egy perc díja 4 schilling volt a domináns Telecom Austriánál (TA), most csak 80 groschen. Az alternatív szolgáltatók ugyanezért csak 50 groschent kérnek. Az ötödére esett árak ellenére is úgy néz ki, hogy a TA bevétele abszolút értelemben nem csökkent, mert a kedvezőbb díjak hatására megjött az osztrákok beszélgetési kedve. A verseny egyik érdekes velejárója, hogy az alternatív szolgáltatók különböző üzlethálózatokkal lépnek szövetségre, és ezeken keresztül is értékesítik szolgáltatásaikat.

2001. május

Véleményvezér

Jobbról és balról is immár Magyar Péter nemiségét firtatják

Jobbról és balról is immár Magyar Péter nemiségét firtatják 

Lassan mulatságba fullad a magyar elit kommunikációs vergődése.
Minimum nettó 800 ezer forintos fizetés a Lidlben

Minimum nettó 800 ezer forintos fizetés a Lidlben 

Nem álom, valóság.
Kitört a háború Magyar Péter és Gulyás Gergely között

Kitört a háború Magyar Péter és Gulyás Gergely között 

A közélet újabb mélypontjához értünk, persze keresztény szellemben.
Mi fontosabb a gyónási titok vagy a gyermekvédelem?

Mi fontosabb a gyónási titok vagy a gyermekvédelem? 

A pedofília terjedése új kérdéseket vet fel.
Orosz terrorcselekményektől tartanak Európában

Orosz terrorcselekményektől tartanak Európában 

Csehországban nemrégiben orosz ügynökök próbálták meg hatástalanítani vasúti jelzőrendszereket.
Ilyen még a világon nem volt, egy fideszes képviselő kétszer mondta el ugyanazt a beszédét a Parlamentben

Ilyen még a világon nem volt, egy fideszes képviselő kétszer mondta el ugyanazt a beszédét a Parlamentben 

Ismétlés a tudás anyja, vagy csak köznevetséget okozott a feledékenység.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo