A digitális gazdaság alapegysége, mondhatni valutája a számítógépes adat. De ki birtokolja az internet nyilvánossága előtt megosztott adatokat? Vagyis ki tudja azt pénzzé konvertálni, bevételt generálni belőle? Mindig ez a fő kérdés. A San Franciscó-i bíróságon Edward Chen bíró úgy döntött, hogy megtiltja – a Microsoft tulajdonában lévő – LinkedInnek, hogy az megakadályozza egy startupnak a hozzáférést a honlapon lévő adatokhoz. A kérelmet a HiQ Labs nyújtotta be, miután a LinkedIn kizárta a céget az oldalról.
A LinkedIn az előzetes végzés értelmében a LinkedInnek 24 órán belül el kell távolítania az oldalról azt a technológiát, ami megakadályozza a HiQ Labs zavartalan hozzáférését a honlapon szereplő nyilvános profilokhoz. Vagyis ami nyilvános, az nemcsak magánszemélyek, de jogi személyek felé is nyilvános.
A Reuters hírügynökség úgy kommentálta az esetet, hogy annak messzemenő üzleti és jogi implikációi vannak a LinkedInen és a HiQ-n túl, mert irányt mutat abban, hogy mekkora kontrolja van a közösségi média-platformoknak az általuk hostolt tartalmak felhasználását illetően.
Azok a big data-startupok, melyek nyilvános adatbázisokban lévő infotömegeket elemeznek, s eme analízisek eredményeit adják el (a mesterséges intelligenciát, a gép tanulást és az algoritmusokat használva prediktív analitikára), tulajdonképpen ezzel zöld utat kaptak tevékenységükhöz – legalábbis az USA-ban.
A LinkedIn már jelezte, hogy fellebbez az ítélet ellen.
A bírói végzést kommentálva a LinkedIn úgy állította be magát, mint aki a honlap felhasználóit védi, pontosabban azon jogukat, hogy kontrolálják, mi történik az adataikkal. A HiQ viszont a nyilvános információk nyilvános voltának védelmezőjeként tüntették fel magukat.
A két cég közötti vita májusban robbant ki, amikor a LinkedIn levélben szólította fel a HiQ-t, hogy hagyja abba a weboldalon lévő adatok használatát, júniusban a HiQ kereset nyújtott be a bíróságnak, azzal vádolva a LinkedInt, hogy megsérti a trösztellenes törvényt.
