A biztonsági szűrők nem képesek minden adathalász támadást megakadályozni

Bár sok vállalat használ szűrőket az adathalászat elleni védelem során, a támadások így is képesek elérni rendszereinket és adatainkat. A tudatosság bizonyos területeken javult, sokan még mindig bedőlnek a csalóknak.

„Az emberek még mindig hajlamosak rákattintani a rosszindulatú linkekre, gyakran megbízhatónak tűnő űrlapokat töltenek ki vagy csalók által működtetett bejelentkezési oldalakon adják meg hitelesítő adataikat. Az is a probléma része, hogy nem tudják megkülönböztetni a hamis URL-t a valós címektől” – foglalta össze a problémát Csizmazia-Darab István, az ESET termékeit forgalmazó Sicontact Kft. kiberbiztonsági szakértője.

A támadók továbbfejlesztették módszereiket, és már olyan technikákra támaszkodnak, mint a megszemélyesítés vagy a válaszlánc (reply-chain) támadás. A fejlett fordítóprogramoknak köszönhetően a csalók szövegeinek nyelvtana és stílusa egyre kifinomultabb, így az üzenetek kiszűrése nehezebbé válik az emberek számára. A támadóknak elég egyetlen munkavállaló figyelmetlensége ahhoz, hogy megszerezzék a szükséges adatokat. Ezt igazolja a Dropbox esete, amely egyetlen személy hibájára vezethető vissza.

2022-ben a legnagyobb kiberfenyegetést az adathalászat jelentette

Az ESET telemetriája szerint 2022-ben a globálisan feljegyzett támadások csaknem 19 százaléka adathalász incidens volt. Az arány 2023 első három hónapjában jelentősen, 37,5 százalékra nőtt.

A hibrid munkavégzés elterjedésével a kiberbűnözők is változtattak szokásaikon, és a támadások során egyre többször használják fel olyan, a távmunkához elengedhetetlen népszerű cégek és programok neveit, mint a DHL, a WeTransfer, a DocuSign, a Microsoft Office vagy a Microsoft Outlook. A csalók hatékony eszköze az informatikai csapat nevében küldött üzenet, amelyben a munkavállalót jelszóváltoztatásra kérik. A támadók akár a hivatalos márkajelzésekkel is visszaélhetnek, hogy az áldozat megbízhatónak tartsa őket.