Ez megnyitná az utat a szerződésen kívüli felelősségen alapuló kártérítési követelés előtt, ahol a felelősségi sztenderdek és a joghatósági szabályok jelentősen eltérnek a közvetlen szerződéses kapcsolatoktól. Novák Zoltán szerint „tekintettel a felelősség eltérő sztenderdjeire és a CrowdStrike ÁSZF-jének  tartalmára, a CrowdStrike-kal semmilyen (közvetlen vagy közvetett) szerződéses kapcsolatban nem álló jogalanyok akár jobb helyzetben is lehetnek ahhoz, hogy sikeres kártérítési igényt érvényesítsenek a CrowdStrike-kal szemben, mint azok, akik (közvetlen vagy közvetett) szerződéses kapcsolatban állnak a társasággal.” A körülményektől függően, a CrowdStrike ÁSZF-jében foglalt kiterjedt felelősségkorlátozások  nélkül, hazai bíróságok előtt is érvényesíthetik követeléseiket, annak a helynek a joga alapján, ahol a kár bekövetkezett.

2. Az érintett vállalatoknak mindenképpen kártérítést kell fizetniük ügyfeleiknek?

Nem. A járattörlések esetében például a jogi helyzet bonyolult, mert bár a légi utasok jogairól szóló rendelet általánosságban rendelkezik a helyettesítő szállításra való jogosultságról, másrészről viszont nem jár kártalanítás, ha a járatot „rendkívüli körülmények” miatt törlik. A műszaki problémák általában nem minősülnek rendkívüli körülménynek, ha azonban a járat törlése a repülőtéren felmerült műszaki problémára vezethető vissza, a légitársaság általában nem felelős.