Az Ericsson ConsumerLab kutatása szerint egyre több tárgyunkba kerülhet szenzor és internetkapcsolat. A felhasználók nagy része azt várja, hogy három éven belül házának ajtaja jelenlététől nyíljon és záródjon, nemsokára autója is magától parkoljon, és a bevásárlást mobiljáról intézhesse. Most értünk el arra a pontra, hogy a minket körülvevő tárgyaktól azt várjuk, amit kütyüinktől: legyenek bekötve a hálózatba, és legyenek interaktívak. A dolgok internete robbanás előtt áll.
Úgy tűnik, hogy azért, mert egyre több időt töltünk a képernyők előtt, változik az is, ahogy a fizikai világra nézünk. A fiatalabb generáció számára a képernyő nem elsősorban a tévé, hanem az interaktív, online asztali és mobil eszközök kijelzője. Ezeken keresztül ismerjük meg a világot, ezért elvárjuk, hogy a világ viselkedése is hasonlítson eszközeink viselkedéséhez.
A számítógépek és az online világ felépítése sokáig a valóság működését utánozta, hogy egyszerűbb dolguk legyen a felhasználóknak. Mostanra eljutottunk oda, hogy a digitális világot akkor is megértjük, ha csak a saját törvényeinek megfelelően működik.
Mivel az újabb generációk már egészen fiatalon találkoznak a minket körülvevő képernyőkkel, éppen fordított a kapcsolat a digitális és a fizikai világ között. Már azt várjuk el, hogy a fizikai világ utánozza a virtuálist, az internet világát. Ennek következményei is lesznek: a tárgyaknak is reagálniuk kell az érintésekre, és tudniuk kell kezelniük információkat.
A nagyvárosok jelentős részében már 2011-ben több időt töltött az átlagember képernyőkkel, mint bármi mással, például munkával és tanulással. A fiatalabbak többet és másfajta képernyő előtt vannak. Kevesebbet tévéznek passzívan, és többet interneteznek, játszanak interaktív módon. Az ő esetükben valószínű, hogy először virtuális módon találkoznak egy csomó dologgal, és nem a valóságban.
Korábban a számítógép-használat nagyobb állandósággal járt. A felhasználók gyakran nem is frissítették alkalmazásaikat, operációs rendszerüket, az állandóságot keresték, ha már saját dokumentumaik, képeik is ugyanolyanok maradtak.
Mostanra egyre több adatunk került a felhőbe, ami egy egészen más jelenség: akár a névadó égi képződmény, állandóságában is folyamatosan változik. Mobil és asztali gépeinken alkalmazásaink, online felületeink is állandóan alakulnak, így felhasználói szokásaink, alapvető tapasztalataink is. Saját digitális tulajdonunk, fájljaink, kapcsolataink is egyre inkább a felhőbe költöznek.
Ahogy egyre jobban teret nyer az internet használata a mindennapokban, az Ericsson felmérései szerint nő a fogyasztói elvárás, hogy a hétköznapi tárgyak is online legyenek. Biztosra vehető, hogy szenzor és netkapcsolat kerül a közlekedési és egészségügyi tárgyakba és még sok minden másba. A dolgok internete nagy robbanás előtt áll.
