Korábban már szóltak híradások arról, hogy a Facebook olyan arcfelismerő technológiával dolgozik, amely újabb lökést adna az orwelli Nagy Testvér-utópiának: segítségével bármilyen köztéri kamera felvételén azonosítani lehetne az embereket. Feltéve, ha jó felbontásban látható az illető arca. Egy új szoftver, melyet az Emotient nevű startup fejlesztett ki, beszkenneli az arcmozgás egyes fázaisait, s a mozgásokból az algoritmusai segítségével kikövetkezteti az érzelmeket. A szoftvert James Cicon, a University of Central Missouri pénzügyi professzora ötlötte ki. Az Apple egyébként már 2014-ben benyújtotta kérelmét az amerikai szabadalmi hivatalhoz, melyben olyan rendszert akart szabadalmaztatni, mely az arc mozgásaiból következtet az egyén hangulataira – jegyezte meg a The Wall Street Journal.
Fotó: freeimages.com
A szoftver üzleti célú alkalmazása meglehetősen tág körben lehetséges a jövőben. Képzeljük csak el, hogy a technológiával felismerik, ha a kórházi ágyon fekvő betegnek fájdalma van (s a gép riasztja az ápolónőt), vagy a hirdető megítéli a reklámjára adott reakciók alapján, hogy az hatásos volt-e. Vagy a filmek producerei is megnézhetik, a megfelelő pillanatban a megfelelő érzelmeket váltotta-e ki a mozijuk. Még a hollywoodi stúdiók is tanulmányozhatják így a tesztvetítések közönségét, akár több száz embert egyszerre. Cicon az első kísérletben arra használta a szoftvert, hogy a Fortune 500-as mezőnybe tartozó nagyvállalatok 200 jelenlegi vagy volt vezérével készült videókat vizsgálta meg. Köztük voltak a Citigroup, a FedEx, a Macy's és más nagy márkák első emberei. Olyan alapérzelmek felbukkanását kereste az arcukon beszédeik közben, mint a félelem, a meglepetés, a düh vagy az utálat.
„
Cicon kutatásában arra az eredményre jutott, hogy ezen érzelmek megjelenése a cégvezetőnél hatással van a vállalat profitrátájára, részvényárfolyamára, sőt a céggel kapcsolatban álló vállalkozások teljesítményére is.
Nem szabad elfelejtenünk, hogy ezek a felvételek interjúk voltak vagy a befektetőknek adott negyedéves konferenciahívások során készültek, tehát a nyilatkozók a szituációból adódóan nyomás alatt álltak, hogy jó benyomást keltsenek, megfeleljenek az elvárásoknak, illetve hogy a rossz üzleti eredményt is valahogy megmagyarázzák, illetve jelentőségét elmismásolják.:
- Ugyan úgy gondolnánk, hogy a félelem, a düh és az undor negatív érzelmek, a kutatás szerint ezek igenis pozitív hatással vannak a vállalat eredményeire. Miért? A félelem nagy motiváló tényező tud lenni. Egy cégvezető, aki attól tart, hogy vállalata alulmarad a versenyben (tehát fél), több energiát fog befektetni abba, hogy az élvonalba hozza vagy ott tartsa a szervezetet.
- Azok a vezérigazgatók, akiknek arcáról undort lehetett leolvasni az interjúk során – a szemükből és a lejjebb ereszkedett szemöldökükből ítélve –, átlagosan 9,3 százalékos nyereségnövekedést értek el cégeiknél a következő negyedévben. Véletlen volna?
- Azok a cégvezetők, akiknél a felvont szemöldökből, a tágra nyílt szemekből és a sarkaiknál félrevont szájból félelmet vélt kiolvasni a szoftver, 4 százalékos részvényárfolyam-növekedést állítottak be a cégeiknél már a következő héten.
Az Emotient vívmányával azonban kitárul e technológia alkalmazásának mezeje. Ha hihetünk a tudósoknak, az arcelemzés mellett ugyancsak fontos eszköz lehet a hangelemzés: William Mayew és Mohan Venkatachalam szerint a stressz-szint bemérése a cégvezetők hangjában sokkal pontosabb összefüggésben van cégük teljesítményével, mint a szavak, amelyeket kimondanak.
Képzeljük csak el, hogy a jövőben ilyesmikről írhatnak a gazdasági lapok: X. Y. vezérigazgató biztosítja arról a befektetőket, hogy cége a következő negyedévben remek eredményeket hoz, de arcából és hanglejtéséből félelmeket szűrtek ki az elemző(szoftvere)k. Lehetséges, hogy a jövőben a hang- és arcelemzéseket egy lapon fogja idézni a szaksajtó, mint a részvénypiaci elemzőket?
