Miért nem kell a magyarnak a szélessáv?

Magyarország szélessávú mutatói a lefedettség, árak, minőség és verseny terén jobbak az uniós átlagnál, ugyanakkor a lakosság és a KKV-k körében még mindig jelentősen elmarad a penetráció az unió élvonalától.

Miből lesz pénz a választási osztogatásra?
Mit okoz az árrésstop?
Mit kellene tenni a költségvetéssel?

Online Klasszis Klub élőben Békesi Lászlóval!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi pénzügyminisztert!

2025. június 11. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ennek fő oka a keresleti oldal gyengesége: a digitális írástudás alacsony szintje és a motiváció hiánya, az alacsony számítógép ellátottság és a „digitális közbizalom" hiánya - mutat rá „Vitairat a szélessávról" című elemzésében a Szélessáv Műhely. A válság körülményei között kiemelten fontos annak felismerése, hogy a szélessávú szolgáltatások fejlesztése a gazdasági növekedés katalizátora lehet, mivel kulcsszerepet játszik a beruházások, a munkahelyteremtés és az általános gazdasági fellendülés szempontjából - írja az elemzés.

A szélessáv népszerűsítését zászlajára tűző alapítvány azért hozta létre a Szélessáv Műhely független szakmai kezdeményezést és készítette el vitaindító elemzését, mert bár a szélessávú fejlesztések gazdaságot, versenyképességet, esélyegyenlőséget és életminőséget érintő pozitív hatásaiban mindenki egyetért, a kérdésről évek óta nem folyik Magyarországon érdemi szakmai párbeszéd. Márpedig az IKT versenyképességi hatásainak érvényesülését számos olyan tényező gátolja, amelyek enyhítéséhez széles körű összefogásra van szükség a kormányzat, a piaci szereplők és a civil szféra között. Magyarországon a szélessávú internet penetráció évek óta az uniós átlagot meghaladó mértékben növekszik ugyan, és a hazai penetráció az egy főre jutó GDP-hez viszonyítva megfelelő, ám az unió élvonalától a lemaradás még mindig jelentős mértékű.

Keresleti okok

Az EU által a tagországok szélessávú fejlődésének összemérésére a közelmúltban bevezetett szélessávú teljesítményindex (Broadband Performance Index, BPI) összetevőit elemezve látható, hogy a magyarországi penetráció további növekedését elsősorban a keresleti oldali korlátozó tényezők gátolják: a digitális írástudás alacsony szintje, a „digitális önbizalom", a motiváció és a digitális biztonság hiánya mind a háztartások, mind pedig a mikrovállalkozások és KKV-k körében, a szocio-demográfiai, generációs és regionális különbségek, a bizalomhiány az internetes tranzakciókkal és fizetéssel szemben, és a vállalkozások csekély online aktivitása.

A vitairat a keresleti oldalon azonosított korlátozó tényezők kezelésére többek között javasolja célzott képzési és oktatási programok indítását a lakosság és a KKV-k körében; a leginkább lemaradók számára integrált eszközhozzáférés és oktatás biztosítását; az oktatási rendszerben az infokommunikációs képzés fejlesztését; a tanítók, tanárok képzését; szemléletformáló programok indítását a társadalmi nyitottság növelésére; a „digitális közbizalom" és a „digitális közbiztonság" megerősítését; az ehhez szükséges digitális személyazonosítás rendszerének kialakítását; a felhasználóbarát és jól használható lakossági és vállalati elektronikus szolgáltatások fejlesztését; KKV IKT tanácsadói hálózat és mentori rendszer kialakítását; az elektronikus számlázás és aláírás elterjesztésének segítését; a munkavállalók oktatását, képzését és e-képességeinek növelését.

Vidéken jobb

A kínálati oldalon a vidéki lefedettség (rural coverage) meghaladja az uniós átlagot, ám a kisebb településeken a szélessávú szolgáltatások elérhetősége korlátos. A magyarországi települések mintegy harmadát (ahol a lakosság 7-8 százaléka él) nem éri el optikai körzethálózat, ami hosszabb távon hálózati szűk keresztmetszetek kialakulását eredményezheti. Az elmúlt években az árak nemzetközi összevetésben is kiugró mértékben csökkentek, miközben a sávszélesség az uniós átlag feletti mértékben bővült. A kínálati oldalon elsősorban a szélessávval még teljesen ellátatlan települések lefedése érdemel kiemelt figyelmet.

A Szélessáv Alapítvány szerint a kormányzatnak, a piaci szereplőknek és a civil szervezeteknek közösen kellene tenniük a korlátozó tényezők felszámolása érdekében. A Szélessáv Műhely kezdeményezés ehhez kíván hozzájárulni azzal, hogy felületet biztosít a civil, az államigazgatási, a szolgáltatói és a kutatói szféra szakembereinek a folyamatos szakmai párbeszédre, az Alapítvány negyedéves rendszerességgel felülvizsgálja az anyag tartalmát és szükség szerint frissíti azt.

A teljes elemzés elérhető a Szélessáv Műhely honlapjáról.

Véleményvezér

Magyartól rettegnek az oroszok

Magyartól rettegnek az oroszok 

A magyar név megint szép lesz, legalábbis Ukrajnában már az.
Bajban van a pápai kórház

Bajban van a pápai kórház 

A pápai egészségügyi ellátás megbillent.
Gyönyörű autót kapott Mészáros Lőrinc neje

Gyönyörű autót kapott Mészáros Lőrinc neje 

Van itt pénz emberek, nem mindenkinek ugyan, de akinek jut, az nem panaszkodhat.
Teljes meglepetés, rekordszinten az euró népszerűsége, még Magyarországon is

Teljes meglepetés, rekordszinten az euró népszerűsége, még Magyarországon is 

Fájdalmas, hogy még Bulgária is előbb vezeti be az eurót, mint Magyarország.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo