A generatív AI-megoldások, mint a ChatGPT, a Gemini vagy a Claude, gyors és hatékony segítséget nyújtanak nemcsak a hétköznapokban, de a mindennapi munkában is, ezért sok munkavállaló önállóan kezdi el használni őket. Ez azonban komoly biztonsági és adatvédelmi problémákhoz vezethet, ha a cégek nem szabályozzák ezek alkalmazását.
„A shadow AI egyik legnagyobb veszélye, hogy a szervezetnek nincs rálátása arra, mikor és milyen eszközöket használnak a munkatársak, és milyen adatokat osztanak meg velük. Így akár üzletileg kritikus információk is kikerülhetnek a vállalat kontrollja alól” – figyelmeztet Béres Péter, az ESET termékeket forgalmazó Sicontact Kft. IT-vezetője.
Amikor a kényelem adatvédelmi kockázattá válik
A kockázat nem pusztán elméleti: 2023-ban a Samsung mérnökei – a munkafolyamatok gyorsítása és tesztelési célból – belső vállalati dokumentumokat és bizalmas forráskódot töltöttek fel a ChatGPT-be, ami adatszivárgáshoz vezetett. Az eset különösen érzékeny, mivel az adatok külső szerverekre kerültek, ahol gyakorlatilag nem volt mód azok visszaszerzésére és a vállalatnak arra sem volt érdemi ráhatása, hogy a kényes tartalmak eltávolításra kerüljenek. A történtek hatására a Samsung megtiltotta munkavállalóinak a ChatGPT használatát. Az Amazon is hasonló lépéseket tett, miután olyan AI-válaszokat észleltek, amelyek kísértetiesen emlékeztettek az Amazon saját, bizalmas adataira.
Fotó: DepositPhotos.com
Az ügyek jól szemléltetik, milyen könnyen bekövetkezhet adatvesztés, ha a munkavállalók ellenőrizetlenül használják az AI-eszközöket.