A lassulás fő oka a piackutató szerint az, hogy az internet felé leginkább nyitott csoportok - fiatalok, diplomások - körében a használók aránya már meghaladja a 90 százalékot, így új netpolgárok leginkább az idősebb korosztályokból érkezhetnének. Ebben a körben azonban nem figyelhető meg komoly növekedést, az ötvenes éveikben járók 43, a hatvanasok 24 százaléka használja az internetet.
Az NRC kutatási igazgatója, Kurucz Imre nem vár számottevő változást. Szerinte bár valóban örömteli lenne, ha az idősebbek közül is többen használnák az internetet, sokkal nagyobb probléma, hogy még ma is vannak olyan - elsősorban alacsonyabb társadalmi státuszú - fiatalok, akik digitálisan analfabéták. „Ötven év felett a többség nem használja a világhálót, a rendszeres internetezés egy átlagosnál képzettebb és az újdonságokra nyitottabb rétegre jellemző; azt lehet tehát mondani, hogy az internet ebben a korosztályban kiemel a tömegből. A fiatal generációk esetében viszont épp fordított a helyzet: harminc év alatt tízből kilencen aktívan interneteznek, és az a fiatal, aki nem él ezzel a lehetőséggel, menthetetlenül leszakad" - mutat rá a szakember.
A cég június közepén publikált, az MR2-Petőfi rádió Netidők című műsorának megbízásából készített kutatása szerint bár a Statcounter látogatottságmérő adatai szerint még mindig az Internet Explorer a legtöbbek által használt böngésző a világon, Magyarországon már egyértelműen le van maradva a Firefox és a Google Chrome mögött: részesedése mindössze 13 százalék.
Legalább két böngészőt használunk
A vállalat adatai szerint Magyarországon a 18-69 éves internetezők 46 százaléka Firefoxot, 37 százaléka Chrome-ot használ leggyakrabban, míg az IE-t csupán a felhasználók 12 százaléka említi elsőszámú böngészőnek. Igaz, a többség nem kötelezi el magát teljesen egyetlen böngésző mellett: a netezők egynegyede legalább kettőt használ rendszeresen, azok aránya pedig, akik fő böngészőjük mellett legalább alkalmanként használnak mást is, közel 70 százalék.
Bár az Explorer ma már nem igazán népszerű, az internetezők elsöprő többségének van valamilyen tapasztalata vele kapcsolatban: tízből kilenc használta valaha, ugyanannyian, mint a Firefoxot, amelyet azonban a netezők háromnegyede még ma is használ. Az egyre népszerűbb Chrome pedig úgy van ott a hazai internetezők kétharmadának életében, hogy 25 százalék még sosem próbálta ki. Az elemzők ebből arra következtetnek, hogy a legnagyobb növekedési potenciál a Google böngészőjében rejlik.
A fiatalok inkább Chromot az idősebbek Explorert használnak
Egy terjedőben lévő böngészőt általában a fiatalok használnak nagyobb arányban: a huszonévesek 42, az ötven felettiek 33 százalékának a Chrome az elsőszámú böngészője. A hanyatló Explorer esetében a helyzet épp fordított: míg az ötvenes-hatvanas korosztály egyötöde még ezt a böngészőt indítja el leggyakrabban, addig negyven év alatt már csak feleekkora aránnyal lehet találkozni.
Az is kiderült a felmérésből, hogy a megkérdezettek - programtól függetlenül - általában nem ítélik meg reálisan saját böngészőjük piaci helyzetét. A felhasználók 41 százaléka vélekedik úgy, hogy a magasan vezető Firefox a legnépszerűbb, 27 százalék az Internet Explorert, 21 százalék pedig a Chrome-ot képzeli piacvezetőnek. A Firefoxot elsődleges böngészőként használóknak alig fele értékeli helyén a program pozícióját, ezzel szemben az Explorer-használók 57 százaléka meg van győződve arról, hogy még most is ezt használják legtöbben.
Amikor saját böngészőjükről kérdezték a résztvevőket kiderült, hogy az Internet Explorer megítélése egyértelműen rosszabb, mint a másik két programé. A felhasználók szerint a Chrome valamivel jobb, mint a Firefox: gyorsaságban, stabilitásban egyértelműen kedvezőbb értékelést kapott, egyszerűségben, testreszabhatóságban és a bővítmények tekintetében ugyanakkor a két böngészőt hasonlóan ítélik meg használóik.
Mi a böngésző?
A felmérés érdekes és meglepő tanulsága volt, hogy a magyar internetezők jelentős része nincs tisztában a böngésző szó jelentésével. Segítség nélkül csupán a megkérdezettek fele tudott valamilyen böngészőt említeni: tízből kilencen nevezték meg a Mozilla Firefoxot, nyolcan az Explorert és hatan a Chrome-ot. A másik közel 50 százalék ugyanakkor vagy nem tudott válaszolni a kérdésre, vagy valami egész másra gondolt: sokan voltak akik a böngésző kifejezés hallatán a Google-ra, vagy valamilyen linkgyűjteményre asszociáltak.
A felmérés 1000, legalább hetente internetező, 18-69 éves magyar lakos online megkérdezésével zajlott.
