Az emberiséget régóta foglalkoztatják az automatizációban rejlő lehetőségek, a robotika, és így az igazi mesterséges intelligencia („MI”) megalkotása. Az utóbbi időben különös aktualitással bír a téma, hiszen 2022 novemberében többéves kutató és fejlesztőmunka eredményeként berobbant a köztudatba a ChatGPT, az eddigi legfejlettebb chatbot legújabb változata.
Nem egy klasszikus értelemben vett keresőmotorról van szó, hanem egy olyan technológiáról, ami képes a visszajelzéseket ideiglenesen elraktározni, így gyakorlatilag a dialógus idejére betanítható, konzisztensen kommunikál a felhasználóval. Alkalmas valósághű szövegalkotásra, beleértve versek, novellák, dalszövegek írását is. Ezenfelül felkérhetjük programozásra, de egy egyetemi felvételi dolgozat elkészítésében is gyakran megállja a helyét.
Az már ma is vitathatatlan, hogy a mesterséges intelligencia komoly alkotómunkára képes számos területen, ami jogosan felveti a kérdést: kit tekintünk e művek megalkotójának, az így létrehozott művekhez fűződnek-e szerzői jogok, és ha igen, azok kiket illetnek?
Milyen területeken alkot az MI?
„A zeneszerzés az egyik legeredményesebb területe a mesterséges intelligenciának. Az algoritmusok a zeneipar szinte minden szegmensében megjelentek, az alkalmazott intelligens technológiák előnye, hogy hatékony társai a komponistáknak, pillanatok alatt új zenei ötleteket és motívumokat tudnak generálni. Az általuk megtanult tekintélyes mennyiségű adatok feldolgozása és szintetizálása által, eddig akár korábban nem felismerhető, új és eredeti hanganyagot állít elő” – mondta Dr. Barta Gergő, a Deloitte Magyarország kockázatkezelési tanácsadás üzletágának szenior menedzsere.
