Ez a megközelítés egyáltalán nem új, a felhasználók kihasználásában mindig is nagy potenciál volt a támadások során, hiszen viszonylag könnyen kivitelezhető és akkor is működik, ha a támadók műszaki oldalról jelentős akadályokba ütköztek. Jelenleg ugyan nem állnak rendelkezésre pontos adatok arra vonatkozóan, hogy az elmúlt néhány évben hány vírusfertőzési incidensben voltak a naiv, biztonságtudatossági ismeretekkel nem-rendelkező felhasználók okozói segítői a támadásoknak, de a Makay.net aktuális ügyfél-statisztikája meglehetősen beszédes képet fest a helyzetről.

A tavaszi dömping után, június, július és augusztus hónapban átlagosan heti egyre csökkent az olyan megkeresések száma, amik zsarolóvírus-eltávolítás és/vagy támadás utáni adat-helyreállítás témában kértek tőlünk segítséget – annak ellenére, hogy ebben a témában az ország egyik legkeresettebb szolgáltatója vagyunk. Augusztus végén viszont – ahogyan a munkavállalók többsége visszatért a nyári szabadságról – néhány nap leforgása alatt 13 megkeresés futott be hozzánk. Több, mint egész nyáron együttvéve.

Sérülékeny cégek

A Makai.nethez érkezett megkeresések alapján úgy tűnik, véget ért az „uborkaszezon”, és ismét nagy számban kapják a cégek a fertőzött emaileket. A kialakult trendre viszont nem lehet múló jelenségként tekinteni, ugyanis egyértelműen meghatározhatóak azok a tényezők, amik miatt ezek a támadások sikeressé váltak és mindegyik emberi mulasztásra vezethető vissza:

• Biztonságtudatossági oktatás hiánya: A legfejlettebb védelmi rendszer sem képes megvédeni egy céget, ha a munkavállalók nem rendelkeznek a munkakörüknek megfelelő, szerepkörökre kialakított biztonságtudatossági ismeretekkel.
• Megfelelően menedzselt antivírus hiánya: A zsarolóvírusok és egyéb kártevők általában olyan munkaállomásokról és kiszolgálókról indulnak, amik nem rendelkeztek megfelelő kártékony kód elleni védelemmel.
• Szervezetméretnek megfelelő hálózati tűzfal hiánya: Egy céges hálózatnál elengedhetetlen egy dedikált tűzfal a külső és a belső támadások elhárítására.
• Sérülékenységvizsgálatok hiánya: Manapság egyre elterjedtebbek az olyan kártevők, amik szoftversérülékenység kihasználásával jutnak be egy-egy rendszerbe.
• Ütemezett frissítések és biztonsági javítások hiánya: Két sérülékenységvizsgálat között is garantálni kell egy információs rendszer biztonságát.
• Hardening rendszer- és szoftverbeállítások hiánya: A gyengén konfigurált hálózati eszközök és rendszerek szinte várják, hogy valaki vagy valami betörjön rájuk.w

A cégek többsége sajnos csak akkor kezd a védelem kialakításával foglalkozni, amikor valamilyen támadás áldozatául esett. Ezek a szervezetek egészen odáig abban a hitben élnek, hogy ha eddig nem támadták meg őket, akkor később sem fogják. Ez viszont a lehető legrosszabb szemlélet, ugyanis a megelőző védekezés több nagyságrenddel kevesebb pénzbe és időbe kerül, mint egy súlyos incidens elhárítása és a károk helyreállítása – ha utóbbi egyáltalán lehetséges.