Nyugati befektetők figyelmébe ajánlotta a kelet-közép-európai térséget, mindenekelőtt Lengyelország, Csehország és Magyarország piacait a Wall Street Journal Europe egyik közelmúltban megjelent írása. A cikk írója, a Siemens egyik szakértője azzal érvelt, hogy a régiót jellemző hátrányokat – személyi számítógépek csekély elterjedtsége, az e-business fellendülését akadályozó fejletlen hitelkártyás fizetés és a drága távközlési szolgáltatások – ellensúlyozza, hogy az év végén Csehországban és Magyarországon megszűnik a monopólium a távközlési piacon, ami várhatóan lökést ad a telefónia és az internet fejlődésének. A közép- és kelet-európai it-piacot az International Data Corporation (IDC) 10 milliárd dollárra értékeli, és az elkövetkező időszakban évi 15 százalékos növekedését prognosztizálja. Hasonló mértékű bővülést jósol a most 25 milliárd dolláros kommunikációs piacnak is.

Hazai százmilliárdok
A magyarországi it-piac nagysága 2001-ben a legfrissebb becslések szerint 1,3 milliárd dollárra tehető – állítja Gregory Sulák, a PricewaterhouseCoopers pénzügyi tanácsadások, szolgáltatások igazgatóhelyettese. Bár az it-szektor különböző értelmezéséből adódó nehézségek kétségessé teszik az adatok összehasonlíthatóságát, ez hasonló érték, mint amit a BellResearch és a Think Consulting egy közösen végzett vállalati felmérés alapján nemrégiben publikált.
A keresleti oldalt vizsgáló Magyar infokommunikációs jelentés szerint a magyar vállalatok 2001-ben 155 milliárdot költenek távközlésre, 66 milliárd forintot adatkommunikációra, 185 milliárdot informatikára és 14 milliárd forintot internetkapcsolatokra. Vagyis a hazai vállalatok összesen 420 milliárdot fordítanak infokommunikációra. Ha ehhez hozzáadjuk az e-business kiadásokat, kapjuk meg a teljes hazai – az EITO-besorolás szerinti – it-szektor nagyságát. (Erről lásd Mi az az it? című írásunkat a … oldalon.)
Német szakértők is hasonlóan értékelik a magyarországi it-szektort. Szerintük 2001-ben a magyar távközlési és számítástechnikai piac elérheti a 4 milliárd eurót, és ezzel az ágazat bővülése – a tavalyi 13,8 százalékhoz hasonlóan – idén is meghaladja az európai növekedési ütemet. Az Országos Német Számítástechnikai, Távközlési és Új Médiák Szövetsége a magyar piac 11,6 százalékos bővülését prognosztizálja erre az évre, szemben az európai 9,5 százalékos növekedési várakozásokkal.

Jelentéktelen e-biznisz
A fellelhető statisztikákból hiányoznak a hazai e-biznisz nagyságára vonatkozó adatok. Nem véletlen. Gregory Sulak szerint a magyarországi technológiai költések alakulását elsősorban három szektor tevékenysége határozza meg: a kormányzati beruházások, a telekommunikációs vállalatok költései és a pénzügyi ágazat.
Az ágazat hazai teljesítményébe az e-business és a „kisfogyasztó”, vagyis a lakosság kevéssé szól bele. A hazai e-business annyira kicsi, hogy nem is lehet mérni – vallja Pintér Éva, a BellResearch it-üzletágvezetője. A B2C piac nagysága a hazai kiskereskedelmi forgalom egy százaléka alatt marad, a B2B területén pedig az számít eseménynek, ha a site-ra odatéved egy vásárló.
A lakosság sem igen szól bele a piac alakulásába. Az otthoni PC-lefedettség még mindig csak 10-12 százalék között van, és egyelőre a terjedés legnagyobb akadálya az igény hiánya – állítja Jakab Áron, a BellResearch internetes üzletágának vezetője.
De mitől lenne igény rá, ha a tartalomszolgáltatók nem kínálnak számukra elengedhetetlen információkat, nekik viszont hiányzik a pénz a továbbfejlődéshez?

A dotkomválság hatása
Míg az európai országokban az euró közeli bevezetése felpörgeti a technológiai költéseket, Magyarországra pillanatnyilag a stagnálás jellemző. Ez csak részben magyarázható a dotkomlufi kipukkadásával.
A kockázatitőke-befektetések aránya alacsony a régióban, ezért a hazai piacra nem volt látványos hatással az amerikai cégek zuhanása – állítja Jaskó István, az LNX marketing- és kommunikációs igazgatója. Jakab Áron véleménye szerint Amerikában sem vált veszteségessé az internetes üzletág, csak nem hoz annyit, mint amennyit vártak tőle.
A nemzetközi események hatására jóval óvatosabbak lettek a befektetők, ami az amúgy sem tőkeerős magyar technológiai szektor növekedését lassítja – hangsúlyozza Gregory Sulák. Szakértők szerint a lufi kidurranása előtt túl sok pénzt pumpáltak a szektorba, most viszont túl kevés az ágazatban a tőke. Ezért a veszteségessé vált tartalomszolgáltatók – mint például az Index vagy az Origo – csak lassan tudnak előrehaladni. Miután Magyarországon nem fújták akkorára a dotkomlufit, nem is szólt olyan hangosan, amikor kidurrant, de lassabban is fejlődik az ágazat. Türelmesnek kell lenni – mondja Jakab Áron.

Stratégiaváltás
A magyar it-szektor mostani álmosságát elsősorban a hazai gazdaságban zajló átalakulások okozzák – véli a Pricewaterhouse igazgatóhelyettese. A Matáv privatizációját követő és a 2000. év közötti időszakot nevezhetjük akár a „nagy beruházások” idejének is. Lezajlottak a látványos hálózatépítési, kábelezési és egyéb infrastrukturális invesztíciók, a pénzintézeteknél létrejöttek a modern ügyfélkezelési csatornák, ugrásszerűen megnövekedett a weboldalak és az internetes tartalomszolgáltatók száma. Ezzel a hazai nagyvállalatok technológiai színvonala jelentősen javult, közeledett a fejlett országok vállalataiéhoz.
Ezt követően a stratégiai célok között hátrébb szorultak az újabb it-irányú fejlesztések. A piac meghatározó szereplői most másra figyelnek – mondja Gregory Sulák. A stratégiai együttműködések alakulása, felvásárlások, költségmegszorítások jellemzik a hazai nagyvállalati szektort. A kicsik és közepesek pedig még messze vannak attól, hogy mérhető nagyságrendben jelentkezzenek igényeikkel az it-szektor termékeire, szolgáltatásaira.
A hálózatépítési piac folyamatosan csökken – véli Jaskó István. Ennek oka egyrészt, hogy az utóbbi években a szükséges hálózatmennyiség, a sávszélesség vonatkozásában jelentős tartalékkapacitással, kiépült. Eddig az igények és így a kihasználtság is messze elmaradtak a lehetőségektől.

Telítődött nagyvállalati piac
Nagyvállalati körökben máris érezhető a telítettség. Az irodaépítési boom végével automatikusan az infrastrukturális beruházások – számítógép-hálózatok, telefonközpontok, integrált rendszerek kiépítése – is visszaesnek – magyarázza a stagnálás gyakorlati okát Jaskó István.
Ennek ellenére az adatkommunikácós kiadások növekedését jósolja a szakember, mivel a drága, technológiailag fejlett alkalmazások felé mozdul a piac. Ezt támasztják alá a PricewaterhouseCoopers tapasztalatai is. A tavaly végzett felmérés eredménye szerint a kockázatitőke-befektetések főleg az erősen innovatív technológiai és technikaiinfrastruktúra-ágazatok fejlesztését célozzák, mint például a lézeralapú drót nélküli adatátvitellel foglalkozó Laserbit vállalat. (Az 1999-ben alakult angol–amerikai–magyar részvénytársaságba az Intel Capital, a 3TS Venture Capital és a Sandler Capital összesen 6 millió dollárt fektetett be 2000 decemberében.)
A telekommunikációs ágazatban a PricewaterhouseCoopers a stratégiai befektetések csökkenését várja. A felvásárlásokat és összeolvadásokat ebben a szektorban elsősorban a magántőke fogja vezérelni, s új trendként a menedzserkivásárlások megjelenését prognosztizálják a szakértők.

Növekedés helyett ugrások
Aki ebben az ágazatban egy évnél távolabbra jósol, az nagyon merész – állítja Jakab Áron. A technológiai piac nagyon gyorsan változik, és a fejlődés határát ma még senki sem látja.
A mostani lassulás ellenére a szektor növekedési üteme biztató – áll a PricewaterhouseCoopers 2000-ben készített, a közép-európai vállalatfelvásárlásokat és egyesüléseket vizsgáló tanulmányában. A 2000-es év kiemelkedő eredményeket hozott a kelet-európai telekommunikációs, média- és technológiai ágazati befektetésekben. Az it-szektor 23 százalékkal részesedett a régió összes felvásárlási és összeolvadási tevékenységéből. A tíz legnagyobb tranzakcióból az első és a harmadik helyen a Deutsche Telekom magyarországi telekommunikációs beruházásai állnak.
Az ágazat legtöbb szereplője a szektor növekedését a telekommunikáció liberalizálásától s annak kapcsán az internetelterjedtség fellendülésétől várja. Növekedést sejtetnek az elektronikus aláírási törvény életbelépésével várhatóan meginduló kormányzati beruházások és az e-kormányzati portál létrejötte. A bankok területén új fiókhálózatok épülése helyett a hangsúly várhatóan az adatkommunikációs technológiára tevődik át. A távközlési piac liberalizációját megelőzően az it-szektor infokommunikációs ágában a Matáv – kihasználva monopolhelyzetét – valószínűleg fejleszteni fog bizonyos területeken, és új szolgáltatásokat dob piacra.
Ha igaz, hogy az ágazatot természetes ciklikusság jellemzi, akkor a mostani visszaesés után emelkedés várható, bár mindent megrengető növekedésre senki nem számít. Az it-szektor pro-aktív: fejleszt, igényt generál az újításokra, majd kielégíti azt, és újból előreszalad.
Sebők Orsolya


Kultúraváltás kell
Az it-szektor felrázásának egyik módja lehet, ha a kis- és középvállalati (kkv) kör aktív fejlesztésekbe kezd – állítja Kangiszer Gyula, az Accenture stratégiai menedzsere. A nagyvállalati szektor telítettségével szemben itt még komoly beruházási lehetőségek vannak, csakhogy ennek a körnek túl drága és sokszor nem is racionális egy integrált vállalatirányítási rendszer kiépítése vagy egy call center üzemeltetése. Amerikában és Nyugat-Európában a megoldást az ASP (alkalmazásszolgáltató) cégek elterjedése jelentette. Magyarországon is egyre több vállalat nyújt hasonló szolgáltatást
A hazai it-szektor felrázására több megoldás kínálkozik – vallja a szakember. Az egyik a kormányzat mint jelentős vásárlóerő, a másik azonban a lakosság és a kkv-kör it-ellátottságának támogatása lehet.
A magyarországi it-szektor heterogén, még a nagyvállalatok is inkább a meglévő infrastruktúra kihasználásával igyekeznek lépést tartani az egyre erősebb technológiai kihívásokkal. A kis- és középvállalatok számítógépes lefedettsége alacsonyabb, és elsősorban no name-gépek adják gépparkjuk nagy részét. E szektorban először kultúraváltásra lenne szükség, mivel az informatika a versenyképesség egyik kulcsa. Sajnos, ebben a körben az információtechnológia még nehezen értelmezhető, a szükségessége nem jól definiált, és „házon belül” sok esetben nehezen finanszírozható az üzemeltetéshez szükséges szakképzett munkaerő.

Nem a dotkom bukott meg
A nagy lehetőségek megvalósításához, a piaci belépéshez az informatikai korszakban nincs szükség hatalmas tőkére – állítja Nyári Ildikó, a Worldsites Hungary ügyvezető igazgatója –, de bármennyire is az ötlet, az információ, a kreativitás az uralkodó erő, azért pusztán ez utóbbiak sem elegendőek, szükségesek a pénzügyi és üzleti ismeretek, valamint a gyakorlat is. Ráadásul a dotkom időszakban átlagos befektetők átlagos ötletekbe fektettek be, az ötlet tulajdonosa is átlagos, termékorientált specialista volt. Pedig egy cég életében a termék a legkevésbé fontos szereplő. Meg kell tanulni céget építeni, működtetni, mert egy cég nem más, mint több rendszer harmonikus együttműködése, hasonló az emberi szervezethez: ha valamelyik részével nem kellő módon foglalkozunk, az elkezd hanyatlani, és hamarosan beteggé válik.
A befektetők az informatikai korszakban hatalmas méretekben finanszírozták az informatikai cégeket, de a tudatuk még a külső befektetőé volt, és az „ipari korszak” modellje szerint viselkedtek. 2000 végén megtorpantak, és megtörtént az, amire sokan azt mondják – rosszul –, a „dotkom bukása”. A hatalmas pénzek kivonultak az informatikai korszak cégeiből, mert azok nem tudták produkálni a cég napi működéséhez szükséges készpénzáramlást.
Ugyanakkor velük együtt sok ipari korszakbeli cég is meghajlott és meghajlik a hatalmas árháború miatt, amit a nagy értékű ingatlanokat nem igénylő informatikai cégek kényszerítenek a piacra. Valószínűleg többször leszünk még szemtanúi ilyen gazdasági „meghajlásnak”, hiszen erre a korszakra a változékonyság, a volatilitás a jellemző, ellentétben az ipari korszak stabilabb és lassúbb mozgásával. S azt is érdemes végiggondolni, milyen társadalmi és gazdasági változást hoz majd a költséghatékony telecégek és telemunkások megjelenése a piacon. Mert efelé haladunk.