A saját költségvetésből allokált pénzeszközök közel 40 milliárd forintot tettek ki, a fennmaradó tételt egyéb forrásokból finanszírozták a szervezetek: minden ötödik intézmény (20%) pályázati úton nyert pénzeszközöket (is) felhasznál az IT működési költségek fedezésére, valamint gyakori a közvetlen felettes szerv költségvetéséből származó források allokálása is (16%).

A piac legjelentősebb szereplői között a központi költségvetési intézmények szerepelnek, hozzájárulásuk a teljes piachoz mintegy 20-25 milliárd forint volt a tavalyi évben. Az oktatási intézmények informatikai piaca a BellResearch elemzői szerint eléri a 15-20 milliárd forintot, melynek jelentős részét adják a pályázati- és egyéb támogatások útján (azaz nem saját forrásokból) megvalósított fejlesztések. Az önkormányzati szféra összes kiadása 10 milliárd forint körüli összegben nevezhető meg, míg a közintézményi informatikai piac legkisebb szegmensét jelenti az egészségügyi-szociális szféra, hozzávetőlegesen 6-7 milliárd forintos hozzájárulással.

A Magyar Infokommunikációs Jelentés adatai szerint a költségvetési intézmények 2001-ben átlagosan nettó 2,77 millió forintot fordítottak saját költségvetési forrásaikból informatikára. A BellResearch által modellezett, többcsatornás informatikai finanszírozásra vonatkozó elemzésből jól nyomon követhető, hogy a saját forrásból megvalósított informatikai kiadások csak egy dimenzióját képezik az összes informatikai ráfordításnak, mivel a - jellemzően forráshiányos gazdálkodási körülmények között működő - közintézmények részben egyéb (pályázati, alapítványi, stb.) úton finanszírozzák IT beruházásaikat; illetve jelentős szerep jut a központi, illetve ágazati informatikai fejlesztési projekteknek is.

A Magyar Infokommunikációs Jelentés Költségvetési szegmens modulja a központi költségvetési és önkormányzati intézmények telekommunikációs, informatikai és internetes piacának tényadatokon alapuló, szakértő elemzése.
Az átfogó kutatás nélkülözhetetlen alapinformációkat nyújt az infrastruktúra fejlettségéről, alkalmazásokról, informatikai és távközlési kiadásokról, beszerzésekről.
Az aktuális infokommunikációs adatokat a tanulmány 15 intézményi csoportban, központi költségvetési szervek, önkormányzatok, oktatási intézmények és egészségügyi szervek szerinti bontásban tárgyalja.
A kutatás eredményei a teljes hazai államigazgatási és önkormányzati szférára reprezentatívak az intézmények mérete, tevékenységi köre és regionális elhelyezkedés szerint. A teljes minta hibahatára legfeljebb ±3,1%.
A Jelentés adatfelvétele 2001. november – 2002. január között zajlott. A kormányzati szegmens monitorozása éves rendszerességgel, azonos mintán és módszerrel történik.