Szabados Levente szerint a mesterséges intelligencia jelenlegi helyzete és az emberi képességek közötti kapcsolódási pontok alapvetően meghatározzák, hogy mennyire tudunk profitálni a technológiából. Véleménye szerint a mesterséges intelligencia azon képessége, hogy egyes feladatokat végtelen mennyiségben és monoton módon tud végrehajtani, lehetőséget ad a hagyományos gazdasági modellek újragondolására.

„Az AI adaptációjának egy új, hasonló paradigmaváltáshoz kell vezetnie, mint amit az elektromosság elterjedése okozott. A gazdasági és üzleti modellek átalakítása elkerülhetetlen, hiszen az AI-képes megoldások integrálása új szintre emelheti a termelékenységet és bővíti az innováció lehetőségeinek körét. Ezt a fajta innovációt azonban sokszor még az a középszerűség és rövidlátás hátráltatja, ami nem engedi, hogy a technológia teljes potenciálját kiaknázzuk” – hangsúlyozta a szakember.

Kovács Gyula, a Neuron Solutions ügyvezetője szerint az AI jövője és hasznosulása azon múlik, hogy a különböző szereplők – legyenek azok vállalatok, kormányzatok vagy magánszemélyek – milyen mértékben képesek együttműködni és egyúttal alkalmazkodni a technológia követelményeihez. Úgy látja, hogy Európában a szabályozási környezet egyszerre nyújt lehetőséget és okoz lemaradást a versenyben, hiszen az AI Act keretrendszere -nyilvánvaló értéke mellett-, jelentős korlátokat is jelenthet az innováció terén. Véleménye szerint a következő évek kulcskérdése az lesz, hogy „képesek leszünk-e az AI által teremtett értékeket úgy beépíteni a társadalomba, hogy az hasznosuljon és ne csak elérhető, hanem érthető és elfogadott is legyen mindenki számára.”