Az internetforradalom kétségtelenül az ipari forradaloméhoz mérhető nagyságrendű változásokat generál a gazdaságban és a társadalomban, jelentős különbség viszont, hogy ez esetben nem kell az újdonságok „leszivárgására" várni. A fejlesztések nagy részéhez bárki szabadon hozzáférhet, s még az alapszintű felhasználás is megváltoztatja az ember mindennapi életét. És ez még csak a kezdet.

Nagy tudás kis helyen

Ez év márciusában 1,6 milliárd főre növekedett az internethasználók tábora az Internet World Stats statisztikai weboldal mérései szerint, ami 342 százalékos növekedést jelent a 2000-ben összegyűjtött adatokhoz képest. Vagyis ma a világ teljes népességének 23 százaléka használja a netet.

A netes adatforgalom jelentős részét ma a fájlcserélők adják, de a Cisco kutatói szerint ez nem sokáig lesz így. A közeljövőben a már most is jelentős tényezőt képviselő videotartalmak lesznek a meghatározók, aztán 2025-től ezek helyét átveszi a videokommunikáció. Az Intel Labs kutatói úgy hiszik, hogy a párhuzamos számítástechnika tömeges elterjedése egy olyan internetet eredményez, mely 3D-grafikában gazdag, és sokkal kevésbé függ a szöveges tartalomtól. Az Intel már is megkezdte a háromdimenziós internet prototípusának kifejlesztését, elsőként a tudományos világ számára, egy ScienceSim nevű eszköz segítségével. Ez olyan közösségi pont a neten, ahol a tudósok vizuális szimulációkat hajthatnak végre on-line, és amely által még hatékonyabban működhetnek együtt.

Az internetforgalmat a szakértők már exabájtokban mérik - 1 exabájt egyenlő egymilliószor egymillió megabájt -, egy hónapban a teljes interneten nyolc exabájtnyi adat áramlik át, és csak a YouTube annyi sávszélességet köt le napjainkban, mint az egész internet kilenc évvel ezelőtt. A multimédiás tartalmak iránti igény folyamatosan növekszik, ugyanúgy, ahogy az internet-hozzáférés iránti kereslet is folyamatos, évi 60 százalékos növekedést produkál világszinten. Szakértők szerint viszont problémát okozhat az, hogy a multimédiás tartalmak élvezetéhez szükséges nagy sávszélesség iránti növekvő igény miatt lassulhat maga a háló. Ennek elkerülése érdekében a hálózati eszközök fejlesztésének szükségességét hangsúlyozzák.

Az internet egyik legjelentősebb átalakulása azonban nem a tartalommal, hanem a hozzáférés módjával függ össze. A Cisco szakértői szerint az igazi, minőségi internethasználatra alkalmas hordozható eszközök - laptopok és mobiltelefonok - segítségével a net mindenhonnan elérhető, így tényleg minden helyzetben hasznos információforrás. A közösségi és csevegőoldalak előretörésével szoros kapcsolat alakulhat ki akár olyan felhasználók között is, akik személyesen soha nem találkoznak. A változások afelé mutatnak, hogy lassan egyáltalán nem kell fizikailag jelen lenni az információszerzéshez vagy ügyek elintézéséhez. A fejlett IP-alapú kommunikációs eszközök segítségével még a bizalmas üzleti tárgyalások esetében is elkerülhető az utazás. De hová vezet mindez?

Az egyik legfontosabb kérdés, hogy az interneten fellelhető elképesztően nagy mennyiségű és folyamatosan sokasodó információk között a felhasználó hogyan találja meg a számára releváns apró szeletet. Ahogyan ma az emberek többsége az interneten kutakodik- függetlenül attól, hogy melyik konkrét cég keresőjét használja -, azt az úgynevezett Google-paradigma mentén teszi. A vállalat kezdetben egyetlen terméke, a keresőprogram mellett a kínálatot mára számos, web 2.0-s alkalmazással egészítették ki, a térképprogramtól a levelezőrendszeren át az on-line szövegszerkesztőig, fényképmegosztóig és azonnali üzenetküldő szolgáltatásig. A Google bevallott célja, hogy „rendszerezze a világ összes információját", vagyis a temérdek tudást saját titkos algoritmusa szerint rangsorolja és prezentálja a felhasználónak. Ha a „birodalom" teljessé válik, szinte lehetetlen lesz függetleníteni magunkat a rendszerétől.

Teljesen más elven működik, de a szakemberek nagy jövőt jósolnak dr. Stephen Wolfram keresőjének, annál is inkább, mivel egyes hírek szerint a Microsoft keresőjével kötött megállapodást. A Wolfram Alpha a hagyományos keresőalkalmazásokkal szemben nem találati linkeket kínál fel, hanem közvetlenül a beírt kifejezés vagy kifejezések alapján igyekszik megválaszolni a feltett kérdést. A tudásszámításos motorral meghajtott szoftver egyelőre nem különösebben megbízható, de folyamatosan nagy erőkkel fejlesztik. Annyi bizonyos, hogy a keresők által meghatározott tudástár döntő hatással van a tudás milyenségére is.

A Facebook-paradigma

A másik, a legnagyobb internetes közösségi oldal, a Facebook nevével fémjelzett modell egyik legfontosabb változtatása az volt, hogy megszüntette a sokáig az internet egyik legfontosabb jellemzőjének tartott felhasználói névtelenséget. A pillanatnyilag mintegy 200 millió felhasználóval rendelkező site - vagyis a világ összes internetezőjének mintegy ötöde regisztrált - többféle kommunikációs formát tesz lehetővé, amelynek köszönhetően a tervek szerint tulajdonképpen a teljes életünk menedzselhető lenne az oldalon keresztül. Mark Zuckerberg, a Facebook alapító-vezérigazgatója szerint ennek lényege az, hogy idegen és ellenséges közeg helyett az oldal segítségével az internet ismerősök hálózatává válik, amely közösség alkalmas információszerzésre, vásárlásra és minden másra, amire ma az internet egészét használjuk.

A modell üzleti hátulütője viszont éppen a baráti közeg, hiszen emiatt utasítanak el a felhasználók számos, egyébként jövedelmező hirdetési konstrukciót. A „neturalom" szempontjából viszont a Facebook sincs lemaradva vetélytársától, kiváló integrációjának köszönhetően számtalan más oldalra és alkalmazásba fészkeli be magát. Az eddig ártatlannak tűnő Twitter ellen nemrég indított hackertámadás során kiszivárgott dokumentumokból az derül ki, hogy az egyre népszerűbb, száznegyven karakteres üzenetek küldésére alkalmas internetes SMS-küldő valójában szintén a világot akarja meghódítani. Céljuk az egymillió felhasználó elérése és az, hogy a „bolygó ütőerévé" váljanak.

Kevésbé látja szépnek az internet jövőjét a Harvard internetes joggal foglalkozó professzora, Jonathan Zittrain. Véleménye szerint a jövőt nem a Wikipédia és társai által képviselt szabadság és lehetőségek, hanem a célzott felhasználású „kütyük" határozzák majd meg, amelyek megölik a kreativitást. Olyan zárt, internetalapú eszközök (TiVo, GPS, iPhone) kerülnek a piacra, amelyekben a felhasználók nem írhatják át a programot, és amelyek révén a gyártók komoly ellenőrzést szerezhetnek felettünk.

Nem ennyire zártak, de nem kevésbé veszélyesek Zittrain szerint a különböző Google-alkalmazások vagy a Facebook sem, mivel gyakorlatilag ez esetben is egyetlen, láthatatlan kézben futnak össze az információk. A professzor ellenforradalomnak nevezi ezt a változást, amely „eltéríti a mainstream felhasználókat attól a generatív internettől, amely innovációra (...) sarkall, és eltereli őket a készülékesített hálózat felé, amely magába foglalja a mai internet leghatékonyabb eszközeit, ugyanakkor nagyban korlátozza annak innovatív kapacitását, és növeli megrendszabályozhatóságának mértékét".