Mindkét módszernek megvannak a maga előnyei és hátrányai, a meglévő infrastruktúrát perdig így is úgy is teljesen át kell majd alakítani, hogy alkalmassá váljon az autópálya-használat pontos nyomon követésére. Az úgynevezett free-flow típusú, azaz az autók megállítása nélküli útdíjrendszerek bevezetésével az eddig előre váltott matrica helyett a beépített egység (on board unit) segítségével automatikusan, vagy a fizető terminálokon keresztül lehet rendezni a számlát.
Európában jelenleg az elektromos kapu dominál, hiszen akkor építették ki ezeket a rendszereket, amikor más alternatíva még nem merült fel. Kész iparági megoldások állnak tehát rendelkezésre, hiszen Németországban, Ausztriában, Csehországban és Lengyelországban is így szedik az útdíjat.
- Fontos tisztázni, elektronikus és nem fizikai kapukról beszélhetünk, mint például Horvátország esetében, ahol komoly dugókat okoznak a megállásra kényszerítő fizetőpontok. Az ellenőrző kapuk esetében az autópálya-használat megállapítása mikrohullámú jelek segítségével történik. A jelfogó elektronikus kapuk a fizetős útszakaszra való fel-és lehajtást rendszám alapján ellenőrzik, és az így beérkezett adatok segítségével mérik a jármű által megtett út hosszát, és állapítják meg a fizetendő összeget – mutatja be a technológiát Bagossy Tamás, a WebEye Magyarország üzletágvezetője.
Rugalmatlan e-kapuk
Az elektronikus kapu előnye, hogy a kivitelezést követően egyszerű folyamatok szerint üzemeltethetőek, a járművek bevonása a díjfizetésbe könnyen végrehajtható. Hátránya, hogy az elektronikus kapu-rendszer alapvetően rugalmatlan technológiának számít, hiszen körülményes új szakaszokat hozzáadni a már meglévő hálózathoz, mert újabb és újabb kapukat kell felszerelni, ha egy útszakaszt fizetőssé akarnak tenni. A kapuk kiépítése emellett igencsak költséges és hosszú folyamat.
A külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy nem gyorsforgalmi utakon nehezen használható a sok kereszteződés és leágazás miatt. További hátrány, hogy az elektronikus kapuk egyéb a közlekedéssel kapcsolatos információ – forgalmi adatok, dugófigyelés – gyűjtésére nem, vagy csak részlegesen alkalmasak.
A jövő a GPS
Az Európai Unió ajánlása szerint a jövő a GPS technológiáé, ezért is indították el a Galileo Programot, amely az USA által üzemeltetett GPS díjmentes szolgáltatás alternatívájaként jön létre. A műholdas rendszerek előnye, hogy rendkívül tág a felhasználási területük, az e-útdíjon kívül az általános járműkontroll, illetve a logisztikai szabályozás terén is jól használhatóak az így nyert adatok.
Svájcban évek óta jól működik a GPS alapú útdíj fizetés és nemrégiben Szlovákiában is bevezették.
– A megoldás lényege, hogy a beépített GPS eszköz rögzíti a jármű mozgását és a műholdas követés segítségével az összesített adatok alapján történik a számlázás. A technológia előnye, hogy könnyen és gyorsan bevezethető, mindössze a fedélzeti egység telepítésére van szükség, ez pedig a tehergépjárművek jelentős hányadában már eleve adott, hiszen így optimalizálják költségeiket, fuvarfeladataikat a vállalatok - magyarázza Bagossy.
Rugalmasan alakítható a bevezetést követően is: az új útszakaszokat mindössze az adatbázis frissítésével a rendszerhez lehet adni. A GPS ezen felül több adatot képes rögzíteni, amelyekből a teljes megtett út kiolvasható, nem csak a fizetős szakaszra történő belépés és kilépés. Hátránya azonban, hogy nem olyan pontos, mint a kapukkal történő mérés.
- Előfordulhat, hogy a műholdak a fizetős utakkal párhuzamosan futó nem fizetős útszakaszokat is díjkötelesnek regisztrálják, illetve az autópályát keresztező úton haladó járműre is díjat rónak ki, amelyeket később korrigálni kell. Komoly logisztikai szervezést is igényel az üzemeltető részéről, mivel - különösen a tranzitforgalom esetében - problémás lehet a fedélzeti egységhez a hozzájutás és kilépéskor a leadás - teszi hozzá a WebEye Magyarország szakértője.
Van ahol a két rendszer párhuzamosan „működik”, a GPS rendszert így a gépjármű tulajdonosa saját költségén üzemelteti. A GPS ebben az esetben kontroll szerepet is ellát, mivel természetesen az így gyűjtött adatok pontos képet adnak többek között arról is, hogy mikor, hol járt az adott gépjármű és ezek összevethetőek a kiszámlázott útdíj mértékével.
A technológia bizonyító erejét már eddig is használták a vállalatok, például gyorshajtási, büntetési viták rendezésére, és gyakran sikerrel igazolják a hatóságoknál, nem jogos a bírság. Ha az elektronikus kapu-rendszer kerül Magyarországon bevezetésre, a GPS-sel felszerelt járműveknél - a német gyakorlathoz hasonlóan - az útdíj fizetési kötelezettségeiket is tervezhetik és ellenőrizhetik a vállalatok.
Bagossy szerint az uniós tapasztalatok azt mutatják: az elektronikus útdíj bevezetése hosszú távon gördülékenyebbé és gazdaságosabbá teszi az autópálya-forgalmat. Látható, hogy a trendek már a közlekedésben is a személyre szabott megoldások irányába mutatnak. Ezt mutatja a széles körben bevezetésre kerülő használatarányos útdíj fizetése, valamint az, hogy az unió elképzelése szerint a környezetszennyezési mutatókat is figyelembe vennék a díjszabásnál. Ez azonban még csak elméleti síkon létező elképzelés.
A Széll Kálmán Terv 2.0-ban (aminek intézkedéseiről itt olvashat bővebben) 2012. és 2013. évi hiánycélok eléréséhez szükséges intézkedések között szerepel az e-útdíj emelt szintű indítása, amelytől 2013-ra 75 milliárd forint bevételt remél a kormányzat.(Itt olvashat róla bővebben.)
A tervek szerint a gyorsforgalmi és az országos közúthálózat főúti külterületi szakaszain vezetik be a 3,5 tonna megengedett össztömeget meghaladó tehergépjárművekre 2013. július 1-jével. A konvergenciaprogram szerint az országos elektronikus útdíjszedési rendszerrel (e-útdíj, ED) egyidejűleg 2013. július 1-jétől a kormányzat a személyforgalmi behajtási díjat („dugódíj”) is szeretné bevezetni a fővárosban.
