Habár az ESG-törvény (külföldön pedig az irányelvek) rendelkezései még nem irányadóak a középvállalatokra, érdekes képet mutatnak az akadályozó tényezők: a nemzetközi középméretű cégek 15 százaléka szerint a költség jelentős hátráltató tényező az ESG-vel történő foglalkozásban, de legalább ugyanennyien említették a szabályozások és szabványok összetettségét is. Végül sokak szerint az erőforrás hiányra is visszavezethető az ESG mellőzése. A helyzet hazánkban is hasonló: a Grant Thornton magyar szakemberei úgy látják, hogy a költség, a belső szakértelem hiánya és a szabványok összetettsége okozza a legtöbb problémát.
Nemzetközi trendek: az ESG motivációi és akadályai
A Grant Thornton nemzetközi kutatása szerint a középvállalatok ESG-aktivitása országonként eltérő:
- Nyugat-Európában a szabályozási környezet és a hírnév védelme dominál.
- Az USA-ban az ESG főként a versenyképesség és a brandépítés eszköze.
- Ázsiában a fenntarthatósági beruházásokat a globális ellátási lánc követelményei hajtják előre.
Míg a nemzetközi középvállalatok 39 százaléka már kitűzött fenntarthatósági célokat, a szabályozások és szabványok összetettsége, a költségek, valamint az erőforráshiány továbbra is komoly akadályokat jelentenek.
Hazánkban az ESG gyakorlatba ültetése pozitív képet mutat, azaz az exportra termelő magyar vállalatok, a nemzetközi cégek beszállítói már mélyebben is foglalkoznak a témával. Sok esetben azonban korábbra is visszanyúlik a fenntarthatósággal kapcsolatos elköteleződés, ám akkor még hatékonyságnövelés vagy munkáltatói márkaépítésként foglalkoztak a témával. A jelenlegi tapasztalatok azt mutatják, hogy szinte mindenki foglalkozik az ESG-vel valamilyen értelemben, ám a megfelelés kérdésével a vállalatok csak kevesebb mint 10 százaléka. A megfelelésen belül pedig leginkább a jelentéstételen van a hangsúly.
