Eltűnnek a hagyományos mobilok?

Európában a mobiltelefonok iránti kereslet 2011-ben újra megnőtt főként az okostelefonok egyre nagyobb népszerűségének köszönhetően. A GfK adatai szerint a tavalyi évben mintegy 3 százalékkal több mobiltelefont adtak el; ezen belül pedig különösen az okostelefonokat keresték a vásárlók, így e készülékekből 67 százalékkal értékesítettek többet. Magyarországon viszont még van hova növekedni.

2012. február 20.

Piac&Profit

A tavalyi évben Európában 258 millió telefon értékesítettek, azaz 3,2 százalékkal többet mint egy évvel korábban. E pozitív eredmény mindenekelőtt a mobilpiac egy szegmensében, az okostelefonok piacán tapasztalható keresletnek köszönhető, mely kereslet az értékesítés 67 százalékos növekedéséhez vezetett.

Az okostelefonok 2010-ben még az értékesítési piac mindössze 22 százalékát adták, 2011-ben azonban ez az arány 36 százalékra, 2011 decemberében pedig 45 százalékra szökött fel. A kereskedők a vizsgálatban résztvevő 25 európai ország mindegyikében az okostelefonok piaci értékesítésből való magas, kétszámjegyű részesedését rögzítették, mely így az Egyesült Királyságban mért 35 százalék és néhány eurázsiai országban - mint például Kazahsztán, Törökország, Oroszország és Ukrajna - jegyzett 105 százalék között mozgott. Az okostelefonok európai piacán legnagyobb mennyiségi részt jelenleg az Egyesült Királyság tudhatja magáénak (17 százalék), ezt követi Németország, Ausztria és Svájc 16 százalékos piaci részaránnyal. A mobiltelefonok átlagára 2010 és 2011 között 8 százalékkal emelkedett és elérte a 220 eurót.

Függőség?

Az átlagos magyar okostelefon-használó 16 applikációt töltött le készülékére, amiből hatot használ rendszeresen. A leggyakrabban használt alkalmazások a Facebook, a YouTube, a Gmail és a GoogleMaps, a letöltött applikációkért azonban csak minden negyedik használó fizet. Még a rendszeresen internetező populáció körében is csupán 2 százalék a rendszeresen fizetős applikációkat letöltők aránya. Egy felmérés is bizonyítja, hogy az okostelefont használók nagy része teljesen függőségbe kerül a készülékétől. Az adatok szerint sűrűbben nyúlunk a telefonhoz, mint az ajtókilincshez. A mobiltelefont csak a megkérdezettek 11 százaléka kapcsolja ki éjszakára, a többi 89 százalék legfeljebb lehalkítja a készüléket akkor is, ha moziban, színházban van. Amíg a telefon nem csöröghet, addig pedig még sűrűbben pillantanak rá a felhasználók, nehogy lemaradjanak egy fontos hívásról, sms-ről, hírről.

A GfK kereskedelmi szakértőinek számításai azt mutatják, hogy idén a mobiltelefonokat, LCD televíziókat, számítógépeket, digitális fényképezőgépeket, tablet PC-ket és irodai eszközöket magába foglaló digitális eszközök piacának globálisan 22 százalékát kizárólag az okostelefon-eladások adják majd. Ez 4 százalékpontos növekedésnek felelne meg a 2011. évi számokhoz képest. (A tavalyi volt az első olyan év, amikor kifejezetten okostelefonok ellen fejlesztett vírusok is támadták a felhasználókat. Sms üzenetek másolásával a banki adatainkhoz férhetnek hozzá a bűnözők, de érzékeny céges adatok is kikerülhetnek a meggondolatlan felhasználóktól.)

A GfK Csoport 15 országban készített CEE Telco Industry Report kutatásából kiderül, hogy hazánkban a mobiltelefont használók csupán 13 százaléka rendelkezik okostelefonnal. A közép- és kelet európai régió országai közül Szlovéniában (27,6 százalék), Törökországban (23,7 százalék) és Litvániában (18,5 százalék) a legmagasabb az okostelefon penetráció, míg Szlovákiában, Romániában és Ukrajnában a mobiltelefont használó lakosság kevesebb, mint egytizede használ okostelefont. Magyarországon a rendszeresen internetezők 37 százaléka rendelkezik okostelefonnal, és további 17 százalék mondja, hogy egy éven belül beszerezne ilyen készüléket - derül ki a GfK Hungária Digitally Connected Consumer kutatásából.