Az egy dolog, hogy sokan máig hallják elhunyt szeretteiket a fejükben. Kishonti Ildikó mindig beszélgetett a néhai szüleivel, Gálvölgyi János például így van apósával, Rodolfóval, évtizedekkel a híres bűvész halál után is.
Az algoritmusoknak hála ezt az élményt azok is megkaphatják, akiknek a gondolatmintáiban nem rögzült apjuk, anyjuk, vagy éppen nagymamájuk gondolatvilága, értékrendje, szólásai, reakciói.
Digitális én: avatárbiznisz
Képzeljük el, hogy a virtuális assisztensek -mint példál az Amazon Echo, az Apple Siri- segítségével valamelyik hőn szeretett rokonunk vagy párunk kelhet életre. Megfigyeléseivel szólásmondásaival ismét interaktívvá válhat a személyisége. Kérdezünk és válaszol.
Akár annyira életszerű is lehet ez, hogy elhisszük, valóban az illetővel beszélgetünk, illetve egy valódi személyiséggel van kapcsolatunk. Mint ahogy Joaquín Phoenix beleszeret számítógépe kellemes női hangon beszélő operációs rendszerébe A nő (Her) című 2013-as filmben.
A nexus kétféle lehet. Aki ma él, és hiányolja elhunyt szeretteit, megalkothatja azok digitális mását. Akik ma élnek, örökül hagyhatják magukat, illetve önmaguk digitális alteregóját az utódaiknak. Mindkettő a személyes jelenlét pótlását jelenti.
Mennyivel jobb, ha a dédszülők nem csak a családi fotóalbumból mosolyognak ránk, hanem beszélnek is hozzánk, nem?
AI + RIP
Egyre több startup foglalkozik ilyen avatárok kreálásával. Elvégre minden információnk lassacskán már a felhőben van. Az illető összes online megnyilvánulását, Facebookon posztolt tartalmait, összes emailjét, irományát, okostelefonos képeit bedobják egy gépbe, mely ezekből a mesterséges intelligencia segítségével létrehoz egy olyan interaktív avatárt, amellyel beszélhetünk, s megnyilvánulásaiból felismerhetjük az elhunyt személy egyéniségét.
Az Eternime nevű startup így hozza létre az ember "digitális szellemét" (ghost), mely egyrészt az összes életrajzi adatot kívülről fújja, másrészt beszélgetőpartnerként használható. Így nyer az ember digitális utóéletet vagy digitális halála után. Az Eternime szolgáltatására eddig 37 000 ember iratkozott fel.
A Deadsocial.org többek között azt is lehetővé teszi, hogy az elhunytak(ról) továbbposztoljanak a haláluk után. Mert ez a halottak közösség honlapja. Morbid?
(fotó: deadsocial.org)
Elh@ntolnak
A digitalizálódás egyébként a temetési bizniszt is átalakítja. Vannak olyan temetkezési vállalkozások, melyek már felajánlják azt a szolgáltatást is, hogy online közvetítik a temetést azoknak, akik nem tudnak eljönni személyesen. Jelszóval bejelentkeznek egy online platformba és kezdődhet a video megtekintése élőben (streaming).
Szakértők egy ideje már hangoztatják, hogy az embereknek a digitális vagyontárgyaikról, tartalmaikról is rendelkezniük kell. Hiszen életünk nagy része már a virtuális térben zajlik, így posztjainkat, digitális fotóinkat, dokumentumainkat is hátra hagyjuk, ezek sorsa, közzététele (vagy annak tiltása), az örökös kijelölése is olyan kérdés, amiről rendelkeznünk kell.
(BBC)
