A Magyar Villamosművek még az 1980-as évek végén állapodott meg a Magyar Postával abban, hogy a kisfeszültségű közcélú villanyoszlopokon telefonkábeleket helyezhetnek el. Akkor alakították ki a tartóoszlopok használatba vételi és bérleti díját is, ami azóta -  az egyik áramszolgáltató közlése szerint - mindössze az infláció mértékével emelkedett.

A kommunikációs szolgáltatások fejlődése nyomán a szolgáltatóknak három lehetőségük van a hálózat bővítésére: földbe fektetett kábelek, saját tartóoszlopok építése, vagy a villamos hálózatok igénybevétele. Ez utóbbi a legolcsóbb, hiszen fizikailag már meglévő, nyomvonallal rendelkező és főleg minden települést behálózó tartószerkezet-rendszerről van szó.

A föld alatt harmadával drágább

Az áramszolgáltatók arra hivatkoznak, hogy a villamos elosztóhálózatok tervezésénél csak az energiaátviteli hálózat villamos- és mechanikai terhelhetőségét vették figyelembe, ezért azok mechanikai megerősítése, átépítése jelentős többletköltséget jelent. Ugyancsak többe kerül ezeknek az üzemeltetése, karbantartása és az üzemzavar-elhárítás is - érvelnek az áramszolgáltatók. 

Az optikai kábelek föld alatti kiépítése minimálisan 30 százalékkal drágább a földfelszíni megoldásnál. Ezért a Magyarországon működő több mint 450 kábeltévé szolgáltató a kábeleinek több mint 50 százalékát villanyoszlopokra helyezte. A létesítési díj mellett az oszlopok tulajdonosainak bérleti díjat is fizetnek, de az erre vonatkozó szerződést jellemzően öt-tíz évre kötik meg - mondta Kéry Ferenc a Magyar Kábelkommunikációs Szövetség elnöke az MTI-nek.  

Ötmillliárd szélessávra

Az elnök emlékeztetett arra, hogy az Első Nemzeti Fejlesztési terv kertében már több mint öt milliárd forint támogatást kiosztottak, többek között kábeltévé szolgáltatóknak szélessávú internetfejlesztési projektekre. Ezekben a tervekben azonban a pályázók nem számoltak jelentős áremelésekkel -  mondta Kéry Ferenc.