A döntéshozók közel fele (43 százalék) szakított már meg, vagy szüneteltetett AI-implementációs folyamatot, amelynek fő okaként a legtöbb esetben az adatvédelmi problémákat vagy a szabályozási keretrendszer hiányosságait jelölték meg. 65 százalékuk esetében szerződésbontásra is sor került az érintett vállalat és az AI-megoldást biztosító társaság között, többnyire etikai aggályok miatt.
„Számos jogvita kerülhető el azzal, ha a mesterséges intelligenciával kapcsolatos szerződéseket alaposan megvizsgáljuk és kiszűrjük az esetleges hiányosságokat, problémás részeket. Kiemelten fontos annak biztosítása, hogy teljes átláthatósággal rendelkezzünk az adatok felhasználásáról és az AI-rendszer működéséről, emellett mindig foglaljuk bele a megfelelő biztosítékokat és rendelkezéseket a szerződésekbe, annak érdekében, hogy a felelősségi hatáskörök egyértelműek legyenek” – mondta el Kozma Zoltán, a DLA Piper Hungary technológia csoportjának vezetője.
„Egyes jogterületeken (például a versenyjog esetében) a vállalatokra vonatkozó megfelelőségi kockázatok már jól ismertek. Az AI esetében a compliance ugyanakkor még gyerekcipőben jár, ezért kulcsfontosságú, hogy rugalmas, de mégis szilárd rendszert alakítsunk ki. Mivel a mesterséges intelligencia egyre inkább átalakítja az iparágakat, elengedhetetlen a megfelelő egyensúly megtalálása” – tette hozzá Marosi Zoltán, a DLA Piper Hungary versenyjogi csoportjának társvezetője.
Az AI minden szektorban kulcs szereppel bír
Az aggályokkal együtt is egyértelműen kiderült az elemzésből, hogy a vezetők a mesterséges intelligencia alkalmazásában látják a jövőt. 96 százalékuk esetében az AI már valamilyen szintén beépült a munkavégzésbe – 72 százalékuk ehhez egy külső technológiai szolgáltató eszközét vagy megoldásait veszi igénybe.
