Tévhit, hogy felhőbe költözni csak nagyon komoly saját IT-tudással lehet. A "költöztetők", vagyis a szolgáltatók segítenek ebben. Szolgáltatóban már nincs hiány. A kimondottan erre a célra alakult magánvállalkozások mellett beszálltak az üzletbe a technológia szállítók. Az igénybe vett szolgáltatások kétharmada inkább alkalmazás típusú (SaaS – Software as a Service). Ezt követi az infrastruktúra mint szolgáltatás (IaaS – Infrastructure as a Service) közel egyharmad arányban, és csak nagyon kis százalékban veszik igénybe a hazai kkv-k a platform jellegű szolgáltatásokat (PaaS – Platform as a Service).
Hiányosak a kkv-k IT-ismeretei
Ennek oka egyértelműen a kkv-k nem kielégítő IT ismereteiben keresendő – mondta a Bitportnak Béres András, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) Adatközpont és Felhő Munkacsoportjának a vezetője. "Az alkalmazások a legfelsőbb szintjét jelentik a felhő-alapú szolgáltatásoknak, így ezek igénybevétele követeli meg a legkevesebb IT jellegű szaktudást. A másik két csoportba tartozó szolgáltatások esetén szükség van további informatikai feladatok elvégzésére ahhoz, hogy a végfelhasználók elérjék az általuk használt programokat" – mondta Béres.
Ami a piac fejlődését illeti , az IVSZ szerint éves szinten már mintegy 40 százalékos a bővülés – igaz, a növekedés nagyon alacsony bázisról indult. Ez a növekedési ütem várhatóan a következő 3-4 évben is folytatódik. Kevésbé osztja ezt a derűlátó nézetet a Magyar Telekom. Szakértői szerint a helyzet ugyan folyamatosan javul, de nem túl gyorsan. Úgy látják, a 10-50 főt foglalkoztató magyar cégek egyelőre alapvetően bizalmatlanok a felhőalapú virtuális irodai környezettel és a korszerűbb informatikai megoldásokkal szemben. A szkeptikus kkv-vezetők úgy gondolják, a felhőalapú szolgáltatásokra épülő irodára ma még nem érett a cégük.
Fő (kihívás) a bizalom
A bizalom megszerzését és az ismerethiány feloldását tartja a legnagyobb kihívásnak Béres András. "A helyzet ma már nem olyan nehéz, hiszen szinte mindenki használ valamilyen felhőalapú szolgáltatást a mindennapokban, gondoljunk csak a közösségi oldalakra, az ismert levelező szolgáltatásokra vagy fájlmegosztó rendszerekre. Ezért a döntéshozók is egyre könnyebb elfogadják a felhőt mint a helyben kialakított IT környezet valós alternatíváját" – mondta a szakember.
A cikk teljes terjedelemben itt olvasható!