A pénzügyi szolgáltatók, legyen szó bankokról vagy biztosítókról, lényegében behálózzák a világot. Ezek biztonságos működése eleve óriási kihívás elé állítja a szabályozó szerveket, és ahogy azt a rendre bekövetkező kisebb-nagyobb válságok is mutatják, nem is tudnak ezzel minden esetben maradéktalanul megbirkózni.
Ettől függetlenül a szigorú szabályokra szükség van, épp ezért aggályos, ha a pénzügyi piacon kívülről érkező, viszonylag kis létszámú szolgáltatói kör kezébe kerül a piac működésének a jelek szerint egyre nagyobb szelete. Ezekre a cégekre egyfelől nem vonatkoznak ugyanazok a megkötések, mint amelyek ügyfeleikre, de ez még a kisebb, orvosolhatóbb probléma.
Ennél nagyobb gond, hogy ténylegesen szűk körről van szó, a valóban korszerű, kifinomult szolgáltatások csak alig néhány globális szereplő kezében összpontosulnak. Ha velük történik valami, akkor lényegében rántják magukkal az egész pénzvilágot, annak minden biztosítékával, védőhálójával egyetemben.
A mesterséges intelligenciával kombinált működésű szervezetekben ráadásul a felelősség kérdése sem egyértelmű, de legalábbis igen nehezen követhető, hogy ki hibázott.
Az Accenture még korábban végzett felmérése alapján a bankszektor háromnegyede szerint minden ügyfélkapcsolat mesterséges intelligencia segítségével valósul majd meg a közeljövőben. Az európai biztosítók eddig 400 millió dollárnak megfelelő összeget fektettek insurtech megoldásokba, habár ezek egy jó része nyilván nem mesterséges intelligenciához köthető, de az irány világos.
Az ilyen mesterséges intelligenciával megtámogatott úgynevezett "quant" alapok jelenleg 1 billió dollárt forgalmaznak, ami ugyan eltörpül a 40 billiós összértékhez mérve, de ez nagyon gyorsan növekedésnek indulhat. (Biztosítási Szemle)
