Ezért érdemesebb a lakások értékét olyan termék árával összehasonlítani, amit mindannyian fogyasztunk, mint amilyen például a kenyér is. Ezt az élelmiszert kortól, nemtől és anyagi helyzettől függetlenül mindannyian megvásároljuk, így érzékletesen megmutatja, hogy mi is a helyzet a lakásdrágulással. Egy kilogramm fehér kenyér átlagára a KSH szerint 118 forint volt 2000-ben, míg 2023. márciusban 972 forintot kellett ugyanezért fizetni.
Ez alapján azt láthatjuk, hogy jelenleg 754 darab ilyen egykilós kenyeret vásárolhatnánk egy négyzetméter pesti téglalakás árból, míg 2019-ben – amikor 539 186 Ft volt a négyzetméterár és 309 Ft a fehér kenyér kilója – még 1 745 veknibe „került” volna ugyanez. Ez 57 százalékos leértékelődés kenyérben számolva! Különösen figyelemre méltó ez az adat, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a 2008-as válságot követőn 44 százalékos volt a kenyérben számolt leértékelődés 2006 és 2013 között, a mélyponttól pedig jelenleg alig 15 százalékra vagyunk.
Mit jelent ez egy lakásvásárlást tervező számára? Azt, hogy a hazai ingatlanpiacon jelenleg nem beszélhetünk már általános túlárazottságról, emiatt drasztikus mértékű, általános nominális árzuhanásra sem lehet számítani, de néhány százalékos árcsökkenés bizonyos szegmensekben természetesen elképzelhető lehet. Ebben a helyzetben a vevőknek leginkább a hitelkamatok változására célszerű figyelniük, mert egy érdemleges kamatcsökkenés kihasználása a jelenlegi ingatlanárak mellett már akár jó belépési pontot is jelenthet.
