A forint enyhén erősödött a pénzügyi törvénycsomag aláírásának hírére. A piac megnyugvással fogadta a tíz óra tájban bejelentett köztársasági elnöki döntést - mondták kereskedők az MTI-nek. Ugyanakkor a bejelentés hírére a Budapesti Értéktőzsdén nem állt meg a nap eleje óta tartó gyengülő tendencia. Hétfőn tíz óra után 280,80/281,10 forinton jegyezték az eurót, gyengébben a reggeli 281,40/50-es jegyzésnél. A Budapesti Értéktőzsde indexe, a BUX nem sokkal 10.30 óra után 21.003,50 ponton állt, ami 396,5 ponttal, 1,85 százalékkal alacsonyabb a pénteki záró árnál és 393 pontos csökkenés a hétfői nyitáshoz képest.
Tekintettel volt
Az elnöki sajtóiroda sajtóközleménye szerint Sólyom László azért nem küldte vissza megfontolásra a törvényeket az Országgyűlésnek, "mert tekintettel volt a költségvetés helyzetére, valamint a magyar gazdaságpolitika nemzetközi megítélésére". Az Alkotmánybíróságnak pedig az Alkotmány értelmében csak akkor küldhet meg a köztársasági elnök egy kihirdetésre váró törvényt, ha - az Alkotmánybíróság gyakorlatára is tekintettel - meggyőződött a törvény alkotmányellenességéről.
Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosítása tartalmazza többek között a kamatból és a tőzsdei ügyletekből származó jövedelmek 20 százalékos megadóztatását, az egyszerűsített vállalkozói adó kulcsának 15-ről 25 százalékra emelését, és az általános forgalmi adó középső kulcsának 15-ről 20 százalékra emelését. Ugyancsak e törvény tartalmazza a minimális adófizetési kötelezettséget, az úgynevezett elvárt adót.
A házipénztár-adóról szóló törvény "az üzletmenet által indokolt mértéket meghaladó állományra" (300 ezer forint felett, amennyiben ez meghaladja az éves forgalom 0,8 százalékát) vezet be 20 százalékos adót, a kormányzat így kívánja megakadályozni a rendellenes házipénztár-használatot.
Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló törvény értelmében négy százalék szolidaritási különadó fizetésére lesznek kötelezettek a nyereséges vállalkozások és a hatmillió forint feletti éves jövedelemmel rendelkező magánszemélyek. A bankok az államilag támogatott hitelek kamatbevétele után fizetnek majd 5 százalékos járadékot.
