Ha az ország EU-csatlakozásáról most lenne népszavazás, akkor a magyarok 54 százaléka szavazna igennel, 15 pedig nemmel. A többi 31 százalék nem tud állást foglalni. Többek között ezt állapította meg a GfK Piackutató Intézet most közzétett, tizenkét kelet-közép-európai országban, idén április–májusban végzett felmérése az Európai Unióval kapcsolatos véleményekről.

Ugyanakkor arra a kérdésre, hogy az ország számára jelenleg jó-e az időpont a csatlakozásra, a többség nemmel válaszolt. Szintén némi többséget képviselnek azok, akik szerint Magyarország még nem készült fel teljesen a belépésre.

Az „EU INDEX” elnevezésű, rendszeresen ismétlődő új közvélemény-kutatás során mindegyik országban a felnőtt lakosságot reprezentáló 1000 főt kérdeztek meg személyesen. A felmérést azzal a céllal végezték, tájékoztat Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója, hogy a tizenegy tagjelölt országban és Horvátországban összehasonlítható adatokat nyerjenek az EU-val szemben érzett bizalomról, a belépésre való felkészültség megítéléséről és a gazdasági elvárásokról.

A kapott válaszokat összefoglaló indexek alapján kialakult összkép szerint a tagjelölt országok többsége bízik az EU-ban. Ez leginkább a románokra és bolgárokra jellemző. De a törökök, horvátok, magyarok és litvánok is széles körben viseltetnek bizalommal az Unió iránt. Még többséget alkot Lengyelországban és Szlovákiában is a pozitív vélemény. Viszont ez az észteknél, szlovéneknél és cseheknél már csak a kisebbségre jellemző. Ezekben az országokban a polgárok bizonytalanul ítélik meg magát az Európai Uniót.

A bizalmi index különbségeit tükrözik azok a válaszok is, amelyek egy most tartandó népszavazásra vonatkozó kérdésre vonatkoznak. A tagjelölt visegrádi országok és Szlovénia között a magyar válaszok mutatták a legpozitívabb képet. Amíg ugyanis a magyarok 54 százaléka voksolna igen-nel, addig a lengyeleknek csak 44, a cseheknek és szlovénoknak pedig 42-42 százaléka.

Az elutasító álláspont Szlovéniában a legelterjedtebb, 37 százalékkal, majd a lengyelek és csehek következnek.
Az egész térségben a legtöbb igen-szavazat Romániában születne, Bulgáriában, Horvátországban és Törökországban, 67 százalékot meghaladó aránnyal. Utánuk következik Magyarország, majd a sorban Szlovákia, Litvánia, Lengyelország, Csehország és Szlovénia jön. Észtország az egyetlen, ahol a nem-mel szavazók képviselik a többséget.

A gazdasági helyzetet általában illető várakozások zöme pozitív. A megkérdezettek mindegyik országban javulásra számítanak. Különösen jellemző ez Romániában, Bulgáriában és Törökországban. Utánuk Horvátország következik, majd megint az ötödik helyen Magyarország, továbbá Litvánia és Lettország alkot egy kis csoportot. Lengyelországban, Szlovákiában, Észtországban és Szlovéniában még mindig azoké a többség, akik előnyös következményeket várnak az uniós belépéstől. Egyedül Csehországban billen át a mérleg nyelve a negatív beállítódású többség felé.

A kérdés részletes vizsgálatánál azonban kiderül, hogy hosszú távon a csehek többsége is az ország gazdasági helyzetének javulásával számol majd az EU-ban.

Ami a jelent illeti, a régióban csak a bolgárok és románok többsége vélekedik úgy, hogy országuk számára most jó lenne az EU-csatlakozás. Amíg ebben a két országban 127 és 122 az index, addig a sorrendben ötödik Magyarországon 88, míg a legalacsonyabb mutatóval rendelkező Lettországban 66.

Készen áll-e az ön országa az EU-csatlakozásra? A válaszok megoszlása a kutatókat is meglepték. A kérdésre ugyanis igen-nel a többség megint csak Bulgáriában és Romániában válaszolt. Magyarországon a pro és kontra vélemények eléggé kiegyenlítettek. Az egyensúlyt jelentő 100-as index-hez képest ez a mutató nálunk 98-as. Aszerint enyhe fölényben vannak a várakozó álláspont képviselői.

A közvélemény további pozitív változásaira számít az ország EU-csatlakozásánál magyarok többsége. A lengyel, cseh és szlovén, valamint a szlovák és észt megkérdezettek körében viszont nagyobb azoknak az aránya, akik inkább az ellenzők számának növekedését jelzik előre. Legoptimistábban a bolgárok és románok, majd a horvátok, törökök,. Litvánok és magyarok, és a litvánok is ebbe a csoportba sorolhatók.