A program első, 250 milliárd dolláros szeletét továbbra is arra használják, hogy bankrészvényeket vásároljanak a bankok tőkehelyzetének javítására, ösztönözve ezzel a pénzintézeteket a normális hitelezés felújítására. Egy második programon is dolgoznak, amelyben már magántőke társítása lenne a feltétel az állami befektetéshez a bankokba.

Paulson új programcélt is megjelölt: támogatni kell azokat a piacokat, amely a bankrendszer kívül értékpapírosítanak hiteltermékeket, például hitelkártya-adósságokat, vagy autó- és diákhiteleket. Mint elmondta, az Egyesült Államokban a fogyasztási hitelek 40 százalékát olyan értékpapírok eladásából finanszírozzák, amelyeket zálogjoggal biztosított kintlevőségek, köztük autóhitelek fedeznek. A pénzügyminisztérium és a Fed már dolgozik magasan elsőrendű minősítésű zálogjoggal fedezett hitelvonal kifejlesztésén, mondta a pénzügyminiszter.

A pénzügyminisztérium keresi a lehetséges módokat, hogyan használják fel a mentőtervben rendelkezésre álló pénzeket a magánbefektetők bátorítására, hogy azok visszatérjenek a megzavart piacokra, fejtegette. Paulson ugyanakkor elmondta, hogy a kormány számára nehezebb az adófizetők érdekeit megvédeni olyan programmal, amely pénzt juttat a nem bank jellegű pénzügyi cégek számára, mert ezek közül több nem közvetlenül szabályozott és kiterjedt üzletekben vesz részt. Úgy vélte, hogy az első 250 milliárd dolláros programrészt le kell zárni, mielőtt a második szakaszra rátérnének - amely a nem banki pénzügyi szereplőknek is juttatna pénzt -, hogy átfogó képet kapjanak az első szakasz hatásairól, továbbá elemezni tudják egy további program méreteit és hangsúlyait.

A New York-i tőzsdemutatók a beszéd alatt nagyot estek Paulsonnak arra kijelentésére, hogy a pénzügyminisztérium a nem banki szereplők tőkeigényét is megfontolja, mert ez a befektetőknek olyan üzenetet küldött, hogy az amerikai gazdaság a véltnél nagyobb bajban van.